Tavaszi méregtelenítés - ha nem szereted a drasztikus kúrákat

Tavaszi méregtelenítési tippek

A Tavasz a megújulás időszaka, de minden háziasszony tudja, hogy csak akkor lehet újjá varázsolni egy lakást, ha először tartunk egy jó alapos tavaszi nagytakarítást.

A tavaszi méregtelenítés fókuszában a máj áll. A téli zsírosabb, cukrokban, tápanyagokban, keményítőkben gazdagabb ételei után most talán Te is ösztönösen érzed, hogy könnyebb ételekre, több zöldségre és aktívabb mozgásra vágysz.

Nagyon sok drasztikus májtisztító kúra létezik. Többet nézegettem mostanában én is, de arra jutottam, sokkal jobb a “sok kicsi sokra megy” megközelítésmód, vagy a “lassan járj tovább érsz”. Mindenki rohan és gyors megoldásokat akar, de a szervezetet nem éri meg ennyire sokkolni. Így álljon itt néhány tipp, amelyekből érdemes és könnyű néhányat beépíteni a napi menetrendedbe, hogy ne szenvedj a Napoleont a Waterloo-i csata előtt gyötrő “crise de foie”, vagyis májkrízis (vagy francia szójátékkal “hit krízis” - crise de foi) esetétől. Nem ért rá kikezelni a máját, és el is veszítette a csatát. De Te adj időt magadnak és légy a győztesek között:) Légy az egészség bajnoka!

Ha ezeket a kis tanácsokat megfogadod, akkor két-három hét után érezni fogod a tavaszi fáradtság helyett a tavaszi frissességet, az életbe vetett bizalmat és a jókedvet. No és persze nem árt mellé jógázni.

1. Gyermekláncfű – friss, zöld leveleit megtalálod a biopiacon, vagy erdei réteken. Dobj belőle, amikor csak eszedbe jut néhány szálat a salátádba, vagy fogyaszd naponta a szárított leveleket teaként!
   
   
2. Lenmag – megkönnyíti a salakanyagok kiürülését és remek rostanyag. Emellett tökéletes omega 3 forrás, még a szívnek is jó. Dobj néhány szemet a főtt rizsbe (még jól is néz ki), vagy add hozzá a zöldségraguhoz (sabji)! Őrölve is fogyaszhatod: egy teáskanálnyit vízzel elkeverve reggelente, így még több szívódik fel belőle.
   
   
3. Kurkuma – remek gyulladásgátló, megvédi a májat a méreganyagoktól és segíti az epe ürítést. Az Ayurvédikus konyha alapja, de ha eddig nem használtad, most mindenképpen vedd fel az alapanyagaid közé. Fűszerezz vele bármilyen főételt, levest, vagy akár kását. Csak figyelj, hogy ne tegyél túl sokat belőle, mert akkor megkeseríti az ételt.
   
   
4. Citrom – megkönnyíti az enzimek kiválasztását és segít a méreganyagokat vízben oldhatóvá tenni, hogy azok könnyen távozhassanak a testből. Igyál langyos vízből limonádét egy kis reszelt gyömbérrel vagy akár őrölt lenmaggal megspékelve. Érdekes, hogy bár ízre savas a citrom, belül mégis a test lúgosítását segíti elő és így segít kiegyensúlyozni a test kémiáját.
   
   
5. Cékla – csodálatos B3, B1 és C vitamin forrás, továbbá tartalmaz béta karotint, vasat, magnéziumot, cinket és kálciumot. Ezek mind szükségesek a tökéletes méregtelenítéshez és a máj és az emésztőrendszer egészségének megőrzéséhez. Fogyaszd akár lé formájában, nyersen salátákban, szendvicsekben, vagy főtt formában.
   
   
6. Máriatövis – aktív anyaga a silymarin segít a sejtregenerációban. Ez az egyik leghatékonyabb májerősítő gyógynövény, de csak kis mennyiségben fogyaszd. Tedd a máriatövist teakeverékbe (pl. gyermekláncfűvel, csalánlevéllel, szagosmügével vagy ánizsmaggal keverve) és igyál belőle napi 2-3 csészével.
   
   
7. Csírák, különösen a brokkoli csíra – a csírák köztudottan sokszorosát tartalmazzák egy-egy kifejlett növény összetevőinek. Rendkívül gazdagok vitaminban és ásványi anyagokban. A brokkolicsíra fogyasztása egy 2012-es kutatás szerint segít a légúti szennyeződések kitakarításában és csökkenti azok káros hatását is. Egy másik 2005-ös kutatás szerint a brokkoli segít a rákos sejtek kiválasztásában és a májrák megelőzésében.
   
   
8. Kén tartalmú zöldségek mint a zöldspárga vagy a kelbimbó. A kén segíti a májban a zsír lebontását és annak az epén keresztül történő ürítését. Viszont ne lepődj meg, ha esetleg kénes szagú lesz a vizeleted tőle. Semmi pánik, ez teljesen természetes és ártalmatlan.
   
   
9. Fokhagyma – az elmaradhatatlan detox kellék. Hatásos fertőtlenítő, vírusölő, természetes antibiotikum. Segít eltávolítani a pathogéneket és a belső méreganyagokat is. Ráadásul a fokhagymában is van egy kis kén, ami segíti a máj hatékonyabb működését.

Csodálatos tavaszt és napsütést kívánok!

Fekete hó – avagy a Mákos guba/Mákos tofu rejtélye

Karácsonykor Anyukám otthon egy adag mákos gubát szolgált fel nekem. Fehérkifli, tej és egy rakás mák. Tudom, hogy ez szezonális dolog, de nem értettem sosem, hogy miért esszük ezt a lehetetlen ételt Karácsonykor. És mindig csak akkor. Pláne, ahogy megláttam a fehér lisztes kiflidarabokat, máris arra gondoltam, hogy no aztán ebben nem sok minden tápláló van. Ráadásul kiherélt tartósított tejjel készült. De legalább egy dolog létjogosultságot ad ennek az ételnek. Ez pedig a MÁK.

“Kedvenc” évszakom van megint, tél, amit ki nem állhatok. Ha lehetne, törölném az életemből. Hideg van, sötét és minden olyan komor. Meg ott az a rengeteg ruha, amit szkafanderként kell magamra öltenem, hogy egyáltalán ki bírjak menni az utcára. Ráadásul itt van még a Karácsonyi rohanás emléke, sőt nem is emlék, most év végén elképesztően sok feladat szakad rám. Amikor megpihennék, akkor is csak ideges leszek, hogy “ejj, nem érünk erre rá”. Ha nem csinálhatok semmit, hamarosan idegösszeroppanást, vagy depressziós rohamot kapok. Ha meg nincs mellettem internet, úgy érzem megszűnt a világ.

Karácsonykor megpróbáltam meghízni, de annyira túlettem magam, hogy inkább csak bedugultam az egésztől. Ejj, ejj, yogini, hol marad a tudatosság? Már aludni sem tudsz? Még álom helyett is csak a világvége utáni új kezdet izgalmai foglalkoztatnak?

Magadra ismersz a történetemben? Ha igen, akkor valószínűleg neked is éppen Vata (ártó szél) túltengésed van. Pláne ha eleve vékonycsontú, születetten izgága Vata konstitúcióval, vagyis testi-lelki alkattal rendelkezel, ráadásul még a Természet is fokozza körülötted a Vata hideg, száraz, szeles, kemény minőségeit.

Egyszóval jó lesz odafigyelni magadra, mert a Vata az egészséged kulcsa.

Ma hazamentem és este a nagy pörgés után rájöttem, hogy ennem is kéne még valamit. Gyorsan, valami finomat és táplálót, meg jó lenne, ha le is csillapítaná a magas Vatámat. Csináltam hát egy kis tofu sautée-t cukkinivel és rengeteg MÁKKAL. Ahogy a Ghín elkezdett egy picit sercegni a kipattogzó mák és jött az illata, rögtön összefojt a nyál a számban. Arany színűre pirítottam a tofut és akkora élvezettel faltam be, hogy csak na.

A ghí remekül olajoz belülről és magas az omega 3 tartalma is. De hogy ne hízzak tőle, hanem hogy inkább az agyamat olajozza, tettem hozzá egy kis kurkumát is. Ez mondjuk nálam majdnem minden ételben alap. A kurkuma ugyanis általában támogatja a tápanyagok asszimilációját. A vacsorámat melegítő hatású fűszerekkel ízesítettem, tengeri sóval, koriandermaggal, köménnyel.

A mák nyugtató hatású, nem véletlen, hogy népi gyógyászat is előszeretettel használta az idegek megnyugtatására. De az sem véletlen, hogy a Karácsonyi ételeink, a guba, a beigli, ennyi mákot tartalmaznak. Olyan mintha ösztönszerűen éreznénk, hogy a kinti éghajlat éppen elbillenti a Vata doshát és ezzel próbáljuk magunkat egy kicsit lehiggasztani. A mák melegítő hatású is és segíti az emésztést, vagyis serkenti az Agnit, az emésztő tüzet és előmozdítja a tápanyagok hatékonyabb felszívódását. Kiegyensúlyozza a növények puffasztó hatását. Összehúzó hatású, így megfogja a hasmenést, de hatékonyan alkalmazható a köhögés, a hasi fájdalom, az idegbántalmak és az álmatlanság kezelésére is.

Azért hogy tutira tudjak aludni, egy kis kamillateát is elszopogattam lefekvés előtt.

ÉS akkor a RECEPT:

Hozzávalók:

fél csomag natúr Tofu

Egy kisebb cukkini

2 evőkanál mák

fűszerek

füstölt sajt

Serpenyőben olvaszd ki a ghít, tegyél hozzá koriandermagot, kurkumát, köményt. Hagyd egy kicsit pattogni a koriandert, majd add hozzá a mákot, meg egy kis vizet (a mák összehúzza, magába zárja gyorsan a zsírt). Majd mehet hozzá a vékony csíkokra vágott tofu. Adj hozzá kis sót, még kurkumát két csipetnyit és hagyd hogy elkezdjen egy kicsit pirulni a tofu. Majd add hozzá a cukkinit. Ne várj aztán már sokat, a tofut előbb pirítsd meg, aztán a cukkini már csak puhuljon egy kicsit, de hadd maradjon meg még a friss, vizes érzete. Én a végén egy kis füstölt sajttal tálaltam magam nagy örömére:)

Jó étvágyat!

Édeskömény ágyon pirított füstölt tofu káposztás stafírunggal

Egy kis fej káposzta kb egyharmadát vékony szeletekre vágtam. Felszeleteltem az édesköményt is, felkarikáztam a répát és vékonyra vágtam a lilahagymát.

Olajon megpirítottam a koriander magokat, köményt, egy kevés szerecsendiót és garam masalát. Mehetett bele a hagyma, egy kis só, majd a káposzta. Lefedtem, s egy kis sóval meg egy pici köménnyel meghintve hagytam tovább párolódni. Majd amikor már puhult, hozzátettem a sárgarépát meg megszórtam egy fél marék mazsolával. Pici víz, és csak lefedve pároltam.

Mellette egy serpenyőben olajat hevítettem egy kis koriandermaggal meg köménnyel és egy maradék kevés ánizskaporral. Rádobtam a sercegő masalára a vékonyra szelt édesköményt, só nélkül csak szójaszósszal vadítottam. Majd kis várakozás után hozzáadtam végül a vékony darabokra vágott füstölt tofut. Ha vékonyra vágjuk a tofut, akkor jobban átsül és ízletes falattá válik nem lesz olyan gumiszerű ízetlen vacak, még akkor sem, ha elfelejtettük volna előtte beáztatni valamilyen fűszeres szószba. Közepes lángon hagytam, hogy szépen barnára piruljanak, mint a lányok a strandon.:)

A végén együtt tálaltam őket. Íme az eredmény.

A tofu leginkább a Pittáknak kitűnő étek, Vatáknál és Kapha típusoknál gázosodást vagy dugulást okozhat, de mégis a nagy fehérjetartalom miatt (közel 40%-a fehérje, ami gyakorlatilag olyan magas mintha csirkét ennénk 44%-os fehérjetartalommal) nem érdemes kihagyni az étlapunkról. Hogy megszelidítsem a tofu szeletkéket és azok könnyebben emészthetőek legyenek pláne ezen a változó időjárású, szeles (Vata) napon, édesköménnyel hűsítettem a kedélyeket, no meg egy kis ánizskaporral. Ez a két összetevő hűsítő hatása miatt még külön jól is esik ebben az egyébként füllesztő időben. Tényleg nagyon furcsa nap van, egyszerre hideg-meleg, fülledt és párás, de ködös meg szeles. Teljességel rapszódikus. Ilyenkor tényleg az a legjobb, ha az ember eszik egy nagyon finomat.

Tegnap a városban ebédeltem és megint sikerült valami teljesen ízetlen és semmilyen kaját kifognom, ma végképp ki kellett elégítenem az ízlelőbimbóimat. De sikerült is:) Mennyire más, ha én főzök, szeretettel, kreativitással és jókedvvel.

A saját ebéd elkészítéséhez való jogot még mindig fel kéne venni az emberi jogok közé.  

Nyári Vata-Pitta hőség-bőség tál - Céklás kel

Végre megint egy főzős bejegyzés. Legalábbis ma megint olyan jót sikerült alkotnom, hogy meg kell osztanom.
Három éve még az IBS (irritábilis bél szindróma) fogságában szenvedtem, és gyakorlatilag teljesen el is ment minden ételtől a kedvem. Talán pont ezért van az, hogy amikor sikerül egy igazán jót főznöm-ennem, akkor különösen boldog vagyok.
Ez ma is így volt. Már a készülődésemet, a főzés fázisát is valamiféle örömteli várakozás kísérte, és a végeredmény "tányérnyalósra" sikeredett. Az ilyen ebédeimben az a legjobb, hogy annyira kielégítenek, hogy utána nem is nagyon leszek már éhes.

No hát akkor álljon itt a mai menü: céklás kel mozzarellával Vata-Pitta módra.

Egy kis olajon "megpattintottam", vagyis hagytam kipattogni a szokásos kömény, koriander alapot, amelyhez ma került még ánizskapor és szárított metélőhagyma is. Az ánizskaprot azért tettem, mert szerettem volna fokozni a Vatának nagyon fontos édes ízt, illetve segíteni az egyébként kicsit gázos kel emésztését, és a metélőhagyma csípőssége is ezt hívatott támogatni. Majd hozzáadtam egy kevés tökmagot és amikor már hallottam, hogy az is pattog, akkor belekevertem a lilahagymát is.
A lilahagyma amúgy is nagy kedvenc. Csípős, de egyszerre édes íz is, amely egyszerre megmozgatja a Vata és a Pitta típusú ember ízlelőbimbóit is.

Kis idő múlva hozzákevertem a kis kockákra vágott céklát is. A cékla egy olyan zöldség, amelyet az érzékeny gyomrú és váltakozó emésztő tűzzel rendelkező Vatáink is rendszeresen, heti több alkalommal is nyugodtan fogyaszthatnak. Kicsi sót tettem hozzá, de hogy egyszerre az édes íz is megmaradjon, sőt fokozódjon, tettem hozzá egy kis mazsolát is.

A következő fő összetevőnk a kelkáposzta volt. Mostanában többször éreztem már különös vonzalmat e csodálatos, a zöld paletta egész színorgiáját felvonultató virágszerű zöldség iránt. Külön íncsiklandónak tartom egyébként is azt, amikor a levél széle egy kicsit megég és olyan édeskés zamatos lesz, de egyszerre kesernyés is. Nem véletlen, hogy nem ajánlják Vata típusú embereknek, hiszen a keserű íz maga a levegő és éter keveréke, vagyis az abszolút Vata minőség. Így fogyasztása maximum hetente egyszer javallott, de legalábbis nem túl gyakran és csakis főzve vagy párolva. Persze az ayurvédában lehetőség van az egyébként nem ideális összetevők megszelidítésére is, nevezetesen a helyes fűszerezéssel. Káposztafélék esetén a gázképződés ellensúlyozására tökéletes a kömény, a bors, az édekömény, az ánizskapor, a chili vagy a garam masala. Tekintettel a kint tomboló hőségre, inkább a hűsítő verziót választottam és ezért az ánizskaprot és metélőhagymát. 

Tehát egy abszolút vata kiegyenlítő zöldséget így tudtam összepárosítani egy vata kibillentő zöldséggel, és elmondhatom, hogy nem is sikertelenül, ugyanis nem volt sem puffadásom, sem egyéb gázos sztorim  utána. 

Mikor már kezdett egész szépen összefőni az étel, tettem bele a biztonság kedvéért még egy kevés frissen reszelt gyömbért is. A gyömbér egyébként is alapvető ayurvédikus összetevő, de most nyáron, ha lehet még inkább állandó vendége az ételeimnek és italaimnak (hm azok a gyömbéres limonádék:), hogy segítse az agnit ébren maradni ebben az eszement melegben. 

Közben előkészítettem a mozzarellát. Felszeleteltem, megszórtam Maldon sóval (a legjobb só legalábbis nekem), majd ráreszeltem egy kis vegyes borskeveréket, meghintettem kevés bazsalikommal. Aztán szezámolajjal nyakonöntöttem az egészet néhány jóleső mozdulattal és spricceltem rá egy kis frissen facsart citromlevet is. A mozzarella a könnyebb sajtok közé tartozik így könnyebb az emésztése még a nyári kánikulában meggyengült agnival is. Persze azért egy kis bors mindig jót tesz neki, hogy még könnyebben befogadja a szervezetünk. 

A végén egy tányérra halmoztam a zöldségeket (hm, közben csodás színű levet is eresztettek), és betakargattam őket néhány mozzarella szelettel.

Az ételem összhatásában sós-édeskés lett, tehát a Vatát leginkább kiegyenlítő ízkombinációt sikerült elérnem, mellette megjelent egy kis kesernyés árnyalat is a kel miatt. Az össszetevők szintjén pedig amellett, hogy ízletes ételt alkottam, még nagyon egészségeset is sikerült, mert a cékla antioxidáns és méregtelenítő hatását sikerült kombinálni a kelkáposzta rákmegelőző hatásával. 

Mindenkinek jó étvágyat! 

Felfázás és boróka

Ha tél, akkor sok nőnek ez a megfázással egyenlő, sőt annak különösen gonosz fajtájával a felfázással.
Nálunk nőknél lent úgy minden "egybefolyik", és ennek következtében a felfázás kellemetlen hüvelyi és/vagy húgyúti problémákat okozhat.

Te is érezted már biztos a kellemetlen viszketést odalent, a gyakori vizelést, és a hólyagidegességet. Az ember lánya folyton aggódik ilyenkor, hogy hogyan is jut el A-ból B-be és levedlődve magáról a száz és egy réteget, harisnyát, derékmelegítőt, miegyebet mikor is tud végre ellazulni a helyen ahova a király is gyalog jár. Arról nem is beszélve, hogy a felfázós téma még a hálószobánkba is befészkelheti magát, megnehezítve a téli összebújásokat. Pláne mintha nem mennénk így is a pasink agyára a folytonos pisi parával és izgulással, hogy hogyan fogok még jobban felfázni, ha két percen belül nem jön a busz.

Az ilyen jellegű témákra mindenki a tőzegáfonyát ajánlja. Én még mindig Vata alkatú vagyok és elgondolkodtatott, hogy ha a tőzegáfonyának olyan fanyar az íze, vagyis a levegős és éteri minőségeket hordozza magában, akkor az mennyire lenne jó az én, betegség által még jobban elbillent Vatámnak. Kutyaharapást szőrével? Hát nem biztos. Ha valahol sok a szél, meg a tér, akkor nem biztos hogy azt még fokozni kellene. És láss csodát, a tőzegáfonya nem is használt, semmit sem javultam tőle. Azt meg mondanom sem kell, hogy mennyire elegem van már a százféle táplálékkiegészítőből. Mégha bio is meg hú de egészséges, de akkor is csak zselatinos kis bogyó marad, amiben a jó ég tudja még mi van, ami talán nem is szerepel a címkén.

Szóval utánanéztem, hogy mivel lehetne orvosolni a felfázásomat anélkül, hogy növelném magamban a szelet.

És rábukkantam a Borókabogyóra (juniperus communis). Érdekes, mert pont egy-két nappal a felfedezés előtt tettem be a bevásárló kosaramba a közértben. Még sose használtam borókát, gondoltam ideje lesz egy kísérletet tenni. És akkor még nem is tudtam, hogy a megoldást tartom a kezemben. A borókabogyó kiváló húgyúti fertőtlenítő, vizelethajtó, vese- és epekőoldó. Fokozza az étvágyat és jótékonyan hat az emésztési panaszokra is. Hatékony a nőgyógyászati gombás fertőzések kezelésénél is.

Ajánlott teát készíteni belőle: Három, négy szem bogyót forrázzunk le és hagyjuk állni 5 percig. Ez a főzetet igyuk meg napi háromszor. Nekem végül ez segített.
Sőt végül az ételembe is belekevertem és a szegfűszeg gyulladáscsökkentő hatásával kombinálva remek kis főzeléket készítettem magamnak.

Mindenkinek jó étvágyat kívánok és gyógyulást a téli női nyavalyákból!

Borókás felfázós főzelék:

 – gyulladáscsökkentő, ártó tűz és vízhajtó

Olajban elkészítjük a fűszeralapot borókabogyó, kömény, koriandermag, kurkuma, szegfűszeg hozzáadásával. Majd ha a koriander kipattogott, akkor hozzáadjuk rántás helyett az instant rizspelyhet és egy kis vizet. Majd hozzáadjuk a zöldségeket: az apróra vágott sárgarépát, a reszelt tököt és egy kis sót. 

Addig főzzük, amíg a sárgarépa finomra megpuhul.

Ayurvedic cooking – winter delights for the three doshas

The Ayurvedic kitchen is often identified with Indian cuisine or vegetarian cooking. But Ayurvedic cooking, in my interpretation, is more like a cooking style, a kitchen where the ingredients and the basic cooking materials are selected according to Ayurvedic principles and where the natural constitution of the guests, in other terms the Prakriti of those invited, is also considered.

In our continental climate, we shall find vegetables, spices and grains to our menu which are naturally appropriate for us. The Indian kitchen is very tasty, however it might not be an obvious choice for a Hungarian or a European person. By nature, we are not used to those flavours, condiments, and our bodies might not react to them the same way as that of a native Indian.

Another concern is the correlation between Ayurvedic and vegetarian cooking. Ayurveda follows the principles of Nature, and it does not necessarily exclude the consumption of animal products, although it mainly promotes a vegetarian and sattvic diet.

Among others, such questions were in focus during our weekend cooking course where we also discussed the system of the six tastes and we prepared a menu catering to the specialities of all three doshas.

In Ayurvedic cooking, it is always a high priority to match the Prakriti, the individual mental and pshysical nature of a person. Therefore, in our mini course, althought we prepared basically one meal, we varied it in three different ways. The principle was the same as during our summer veg burger parade, so the ingredients and the preparation varied according to the doshas.

To start the day and to prepare for the Ayurvedic cooking seminar, I prepared some welcome grain balls, or as my Indian brother put it, 'you sis made some ladoos'.

During winter, a warm breakfast is preferable, and I love to make a sort of porridge which wonderfully balances the growing forces of Vata, so this was the inspiration for the grain balls (ladoo).

Vata ladoo: I roasted some sunflower seeds on a little sesame oil and then added the wheat flakes and the spices, some cinnamon, cloves, green cardamom seeds and fennel seeds. I boiled them with some milk and then added the dried grapes and some plums cut into cubes. The flakes were boiled quickly, I let them cool down for a while and then mixed them with some honey and formed some balls from this mixture. At the end I covered the balls with chopped walnuts.

Pitta ladoo: Similarly to the Vata balls, they are prepared with wheat flakes, dried grapes and plums, but here I added some coconut too and spiced it with aniseed, cinnamon, fennel and stevia. Some dried figs were also added to the mix. Again I let the mixture to cool a little, then added the honey and covered the ladoos with grated coconut.

Kapha ladoo: On a little oil I popped some coriander seeds, added the cinammon, cloves, a pinch of nutmeg and a little chili. Instead of milk, I cooked the ingredients in water, the barley flakes and the dried cranberries. There was no need for added honey, since the barley flakes soak up water very nicely and they get sticky by themselves. At the end again, I rolled the balls in coconut mixed with grated lemon skin just to make it more extravagant.

For main course, we prepared veggie winter pies. The Vata and Kapha versions were prepared of commercial puff-pastry, but for the Pitta version we prepared a home-made pastry with no eggs.

To adjust it to the doshas, we used three different fillings and of course it was also important to note how we prepared the various vegetables before they landed in the pie.

For the Vata pie, we used warming and sweet ingredients and spices. On a little butter, I prepared a masala of coriander, cumin, garam masala, pepper and turmeric. Then cooked the purple onion slices and then added the thinly sliced carrots, the beetroots cut into smaller cubes and with time we also mixed it with the pumpkin cubes. This mixture became our tasty-sweet-juicy Vata filling. In a wok we roasted some pumpkin seeds and sprinkled the pie with them on the inside and outside. To make it perfect, we finished our job with a nutmeg bechamel (egg and cream).

For the Pitta pie, I chose some cooler vegetables and flavoring. We steamed the cauliflower, brokkoli and the Brussel's sprouts with asian lemongrass, dill and some sea salt. Then we mixed the tofu and the lemon with water, and we mixed the half raw vegetables with this low-fat egg free bechamel. The pastry here was home-made, and it got covered with fennel slices, thinly sliced non-salty mozzarella and some fennel seeds. We poured our tofu-green veggies sauce on top of it and off it went to the oven.

The filling of the Kapha's pie was prepared in a Wok. We started with some purple onions, then added the celery, the eggplant and a little carrot. We spiced it with warm spices like garam masala, nutmeg, allspice, turmeric and then we put the vegetables into the puff-pastry with a slightly lighter bechamel than the one used for the Vatas. We covered the top with another layer of puff-pastry.

The final result was really pleasing, especially that all the participants, funnily enough, preferred the pie that was intended to balance their very doshas.

Ayurvedic cooking is not so difficult as it might seem at first sight. If you integrate Ayurvedic thinking into your daily routine, and if you go next time shopping you observe the food items through this “Ayurvedic spectacles” (the five elements and the six tastes), then all the ingredients will gradually unfold their properties. At the beginning it will be of a little work, but then you will realize that ayurvedic cooking is not so complicated, but it helps you to achieve the meals that are best suited to your nature, and which will help you to keep fit and healthy in the best possible way.

I wish everyone a wonderful journey on this interesting road of discoveries.

Ayurvédikus főzőcske – téli finomságok a három doshának

Az Ayurvédikus konyhát sokan azonosítják az indiai konyhával illetve a vegetáriánus főzéssel. Ellenben az ayurvédikus főzés inkább egyfajta stílust jelent, egy olyan konyhát, ahol az ayurvéda elveinek megfelelően válogatjuk össze az alapanyagokat és az összetevőket, viszont ahol igazodunk a vendégek természetéhez, vagyis Prakritijához.

Vagyis a mi kontinentális éghajlatunkon olyan fűszereket és zöldségeket, gabonaféléket keresünk a menühöz, amelyek hozzánk természetesen közel állnak. Nagyon finom az indiai konyha, de nem biztos, hogy a magyar vagy európai embernek is az lesz természetes. Nem szoktunk azokhoz az ízekhez, fűszerekhez, és nem is biztos, hogy egyből úgy reagálna rájuk a szervezetünk, mint egy indiaié.

A másik kérdés a megfeleltetés ayurvédikus konyha és vegetáriánus konyha között. Az Ayurvéda itt is a természetesség elvét követi és nem zárja ki feltétlenül az állati termékek fogyasztását, még akkor sem, ha elsősorban a vegetáriánus étkezést támogatja.

Ezeket és más hasonló kérdéseket tudtunk tisztázni a most vasárnapi főzőtanfolyamon, ahol egy lelkes kis csapattal átbeszéltük a hat íz tanát és utána egy mind a három dosha igényeit kielégítő főzést tartottunk.

Fontos, hogy igazodjunk a személyes Prakritihez, vagyis az egyén fizikai és pszichikai alkatához, természetéhez. Éppen ezért a főzés során is, noha valójában egy féle ételt készítettünk, mégis azt háromféle módon készítettük el. Akárcsak nyáron a vegafasírt kavalkád során, itt is a doshák szerint variáltuk az összetevőket és az elkészítési módokat.

Reggel kedvcsinálónak és az ayurvédikus konyháról szóló előadásra felkészítendő apró gabonagolyócskákkal, vagy ahogy az indiai kisöcsém megfogalmazta, ladoo-val vártam a résztvevőket.

Reggel nagyon szeretem ilyenkor télen a meleg kásákat, ez nagyon szépen kiegyensúlyozza az ilyenkor felerősödő Vata doshát, és ez adta az ihletet a gabonagolyócskákhoz.

Vata ladoo: Kis szezámolajban napraforgómagot pirítottam, majd hozzáadtam a búzapelyhet és a fűszereket, szegfűszeget, fahéjat, zöld kardamom magot és édesköményt. Picit pirítottam, majd felöntöttem tejjel és lassan belekevertem a mazsolát és az apró kockákra vágott nyers szilvát. A pehely gyorsan megfőtt, s utána hagytam kihűlni egy kis ideig, majd hozzákevertem a mézet és ebből a masszából golyókat gyúrtam. A végén apróra vágott dióbélbe forgattam őket.

Pitta ladoo: Hasonlóan búzapehelyből és mazsolából meg szilvából készült, de ehhez már kókuszreszeléket is kevertem illetve ánizzsal, édesköménnyel és jázminpakócával édesítettem a fahéj mellett. Mazsola mellett tettem bele néhány aszalt, aprított fügedarabkát is. A végén hűtöttebb állapotában ebbe is került méz, majd a golyócskákat kókuszreszelékbe forgattam.

Kapha ladoo: Kis olajban koriandermagot pattogtattam, hozzáadtam a fahéjat, szegfűszeget, kis szerecsendiót és chilit. Itt tej helyett csak vízben főztem az ezúttal nem búza-, hanem árpapelyheket és aszalt tőzegáfonyával édesítettem a masszát. A Kapha golyókból kimaradt a méz is, az árpapehely úgyis nagyon szépen megszívja magát és kitűnően ragad vízzel is. A végén a golyókat szintén kókuszba forgattam, de ezúttal a kókuszreszeléket reszelt citromhéj tette még pikánsabbá.

Főételnek téli zöldséges pitéket készítettünk. A Vata és a Kapha verziókat bolti leveles tésztából csináltuk, a Pitta verzió ellenben házialag gyúrt tésztából készült tojás nélkül.

Háromféle töltelékkel tettük a pitéket a doshákhoz igazodóvá és természetesen az sem volt mindegy, hogy a tölteléket hogyan készítettük elő a betöltéshez.

A Vata pitéhez melegítő és édes hatású alapanyagokat és fűszereket használtunk. Kis vajban masalát készítettünk korianderből, köményből, garam masalából, szegfűborsból és kurkumából. Ebben megpirítottuk a lilahagymát, majd hozzáadtuk a felkarikázott sárgarépát, a kockára vágott céklát, majd idővel hozzákevertük a sütőtök kockákat. Ebből készült az ízes-édes-szószos Vata töltelék. Hozzá még tökmagot pirítottunk és ezt is rászórtuk a pitére illetve belül a töltelékbe is került. A Vata pitére a szerecsendiós besamel (tejszín és tojás) tette fel a pontot.

A Pitta pitéhez hűsebb zöldségeket és ízesítést választottam. Karfiolt, kelbimbót és brokkolit kevés vízben megpároltunk, egy kis kapor, ázsiai citromfű és só kíséretében. Majd tofut összemixeltünk citrommal és vízzel, s az ebből készült tojásmentes “besamellel” összekevertük az enyhén párolt zöldségeket. A házilag gyúrt tésztából készült “fészekbe” alul finomra vágott nyers édeskömény került, arra vékonyra szelt mozzarellát tettünk, majd megszórtuk édeskömény maggal. Erre az alapra került rá a vega besameles zöld-ség ragu.

A Kaphák töltelékét Wokoztuk. Pici olajban lilahagymát pirítottunk, majd zellert és padlizsánt adtunk hozzá kevés répával. Meleg csípős fűszerekkel mint garam masala, szerecsendió, szegfűbors és kurkuma fűszereztük a keveréket, amelyet aztán szépen beletettünk a leveles tésztába egy kis besamellel (tejszín és tojás, de hígabban mint a Vata besamelnél). Lefedtük a tetejét is még egy réteg leveles tésztával.

A végeredmény nagyon jól sikerült és főleg azért, mert minden résztvevő érdekes módon a saját dosháját kiegyenlítő ételt részesítette előnyben.

Az ayurvédikus főzés nem ördöngősség. Ha az ayurvédikus gondolkodásmódot beépítjük a mindennapjainkba és ezen a szemüvegen keresztül figyeljük az összetevőket, akkor azok szépen sorra kibontják magukat előttünk. Az elején talán nehéz lesz követni, de érdemes megjegyezni néhány alapelvet és aztán rá fogunk jönni, hogy az ayurvédikus táplálkozás nem is bonyolult, viszont hozzásegít a természetünknek leginkább megfelelő és az egészségünk megőrzéséhez leginkább alkalmasabb étkezés megvalósításához.

Mindenkinek kellemes utazást kívánok ezen az érdekes felfedező úton.

Pumpkin Party for Windy People

Suddenly, Fall has fallen, and from one day to the other we needed a change of outfit: I was sadly obliged to drop the T-shirt style, and pull on a coat. Now, the sunny days remain a faded piece of nostalgia in face of the wet, moist and cold gloominess. So I invited my friends over for a common cooking on Sunday. In such a depressing weather, it is much better to spend time together having fun and creating.

We all attract the like ones, so I am full of Vata friends and this was evident from the moment they arrived: all of them dressed up warmly with hip warmers and warm scarves. I am also very sensitive to cold, especially in my lower back. Vatas are the windy type with lots of air, which characteristics are just exacerbated by this cool, windy weather.

Our main goal was: to warm up, eat well, get stabilized so that we don't get blown away on the way home, and last but not least to get wrapped in each other's company and sunbathe in the kindness of our friends.

Pumpkin is our big favourite, with its orange colour and rounded shape this fruit is already a symbol for warmth and groundedness. So the menu was pumpkin puree with thyme flavoured bulgur.

Ingredients:

• 1 middle-sized pumpkin
• 2 bulbs of garlic
• half of a purple onion
• raw ginger
• peanuts (unsalted)
• four, five carrots
• bulgur
• spices: nutmeg, coriander, cumin, black pepper, if you want, you can also add some garam masala, thyme

Preparation:

Make a spoonful of butter melt in a pot and add the spices for the masala: coriander, cumin, nutmeg. When the coriander seeds start to pop out, add the onions, the thinly sliced garlic and the chopped ginger, plus the peanuts. Wait a little and then add the carrots cut into smaller squares and the finely cut pumpkin. Add some salt, and if needed, gradually add some more spices: cumin, nutmeg, black pepper, garam masala. Let the mixture cook together until the pumpkin gets the puree texture.

In the meantime, boil the bulgur adding some thyme or other green mix (e.g. Provence mix). Spice the bulgur lightly.

For our Sunday lunch, the food was really tasty, and because we could activate most of our tastebuds in all different directions (sweet, salty, pungent, sour, astringent) we felt really satiated although we had not much food for the five of us. You will more easily feel nicely full, when you have a good combination of tastes, then even a smaller amount will suffice. Yet if your meal has only a few flavours, being a bit one-sided or boring for the tongue, you will snack through the whole day trying to satisfy the desire for the full spectrum of tastes.

Pumpkin is a seasonal fruit, so it is very natural to eat it in October, on the other hand it is very juicy and sweet, therefore grounding like earth, making it a perfect food for airy Vatas. Too much wetness in itself brings about the dampness of Kapha, so to make the dish more warming we used quite a few hot spices, like ginger. Ginger has an overall health prevention function during the autumn season because due to its antibacterial and anti-inflammatory properties it helps to prevent the cold, cough and the flu. Not to mention its boosting impact on the jatharagni, our digestive fire.

If we have delicious food and heart-warming friends, who is afraid of the Cold outside?

Sütőtök party szeles embereknek

Hirtelen beköszöntött az ősz és egyik napról a másikra rövidujjú pólóról vastag kabátra kellett váltanunk. A napsütéses napok már csak kellemes emléknek tűntek a mostani ködös, esős és nyirkos hideg borongósban. Meghívtam hát a barátaimat vasárnap egy közös főzésre. Sokkal jobb, ha ilyen depressziós időben inkább együtt vagyunk és alkotunk.

Hasonló a hasonlóhoz vonzódik, nem véletlen tehát, hogy a barátaim többsége is Vata, és ez már abból is látszódott, hogy mindenki nyakig felöltözve érkezett, derékmelegítőkkel és meleg sálakkal felszerelkezve. Én is nagyon érzékeny vagyok a hidegre, főleg a derekamnál. A Vata a szeles és levegős típus, amely tulajdonságokat most a kinti hideg, szeles idő csak fokozza.

A közös cél tehát az volt: felmelegedni, jóllakni és stabilizálódni, hogy aztán hazafele el ne fújjon már minket a szél, no meg legfőképpen beburkolózni egymás társaságába és ott sütkérezni egy kicsit.

A sütőtök mindannyiunk nagy kedvence, és már a színével és formájával is a melegséget és a kiegyensúlyozottságot szimbolizálja. Az ebéd tehát kakukkfüves bulgurral körített sütőtökragu volt.

Hozzávalók:

• 1 közepes sütőtök
• 2 gerezd fokhagyma
• fél fej lilahagyma
• gumós gyömbér
• földimogyoró (sózatlan)
• három, négy közepes répa
• bulgur
• fűszerek: szerecsendió, koriander, kömény, fekete bors, ízlés szerint akár garam masala, kakukkfű

Elkészítés:

Vajat olvasztunk olajon és beleszórjuk a masalához (fűszerezéshez) szükséges hozzávalókat: a koriandermagot, a köményt, a szerecsendiót. Ha a koriander elkezd kicsit pattogni, hozzáadjuk a finomra vágott fokhagyma szeleteket, a lilahagyma karikákat, a vékonyra vágott gyömbért. Kicsit várunk és mehet hozzá a kb. két maréknyi mogyoró. Majd hozzáadjuk a vékonyra karikázott sárgarépát és végül jöhet bele az apró kockákra vágott sütőtök. Már csak sót kell hozzáadni, és ha még szükségét érezzük, beleszórhatunk még egy kis szerecsendiót, köményt, fekete borsot vagy akár garam masalát is. Hagyjuk összefőni az összetevőket, amíg szinte masszaszerűvé nem válik a sütőtök.

Közben felteszünk főni sós vízben bulgurt, amelyhez hozzáadjuk a kakukkfüvet és némi zöldfűszert, vagy vegamixet. Ezekből csak kevés kell.

Mondanom sem kell, isteni finom lett, és mivel sikerült majdnem minden íz irányába (édes, sós, csípős, fanyar, savanyú) megmozgatni az ízlelőbimbókat, nagyon jól is laktunk pedig annyira nem is jutott sok étel egy emberre. Ez van, ha sikerül jól összekombinálni az ízeket, kevesebb étel is elég, míg ha csak néhány ízt tartalmaz az ételünk és emiatt kissé egyoldalú, akkor utána egész nap nassolni fogunk, hogy kielégítsük a többi íz iránti vágyunkat.

A sütőtök egyrészt szezonális zöldség, másrészt nagyon lédús, édes, és emiatt földelő hatású, ami különösen előnyös az elszállóban lévő Vatánknak. Önmagában a sok víz a Kapha hidegségét hordozza magában, ezért az étel "melegebbé" tétele érdekében bátran bántunk a csípős fűszerekkel, különösen a friss gyömbérrel, aminek egyébként is remek egészségmegőrző hatása van az influenzás, megfázásos időszakban antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságainak köszönhetően. Arról már nem is szólva, hogy mennyire fokozza az emésztő tüzet.

Ha van finom ételünk és szívmelengető barátaink, akkor nincs mit tartanunk a kint dúló hidegtől. Ezt kívánom nektek is, no meg természetesen jó étvágyat!

Ayurvedic cooking – Summer Pitta feast in the kitchen

Finally, I gave in to the constant request from my friends to organize an ayurvedic cooking. The Hungarian proverb “many good people can fit into a small place” was more than an accurate account of this Saturday afternoon when seven people got busy in my not too spacious kitchen.

The point of ayurvedic cooking is to prepare an individualized menu, to find the combination of tastes and ingredients that are most suited to your constitution. However, this is a difficult task when you cook for more than one person whose doshas can vary significantly. Although this is the reality of life, since already in a smaller family as many as they are, that different they might be. So I thought it was a great challenge to create a meal that is enjoyable to all, yet which can be possibly adjusted to each individual. When it is hard to pick a dominant dosha then best is to rely on the dosha of the season since that is affecting everyone. Taking this into account, I based our “spicing guidelines” on the dosha of summer. In this season outside it is mostly hot and dry, therefore our menu was planned in the overall to be Pitta balancing.

What does it all mean? Pitta is the combination of the elements of water and fire, and its hotness should be cooled not only through the temperature of the food (hot or cold), or its level of cooking (raw, cooked, boiled, grilled, fried etc.), but also by the application of Pitta calming spices. These are the sweet, bitter and astringent flavors, therefore our aromas were revolving around these principles.

To start with, I placed a tray of red currant on the table as an aperitif which due to its astringent properties is a wonderful Pitta-pacifyer.

During summertime the outer heat implies that our digestive fire, the jatharagni will burn higher, consequently we can better digest even cold or raw food items such as salads. Not to mention that these nice green friends are such a valuable source of vitamins and most of them are the representatives of the bitter taste which is so balancing for Pitta (and Kapha). I decided therefore to bring out an array of various greens in the menu so that my friends can get to know a lot of novelties. To accompany them, I thought we could prepare three different dressings suited to the three doshas and three types of veg „dosha burgers”.

So let’s see what was on our ingredients list:

For salads I bought besides the simplest lettuce and iceberg a fancy salad mix from the organic market full of delicacies, green chard, red chard, purple basil, celery,  and a wonderful young and crispy looking fennel bulb from the garden of a Hungarian bio farmer.

To garnish, I bought some chesse. During summer it is important to choose lighter types of cheese like cottage cheese, or mozzarella types since heavier varieties tend to aggravate Pitta. I chose a mozzarella like Hungarian bio goat cheese, spreadable French goat cheese (buchette de chevre) and some young goat gouda. 

To bring in more flavors, I took a bunch of fresh mint leaves, celery, parsley, dill, aniseed and fennel seeds. 

For the burgers we used three types of vegetables: grated carrots and summer squash, finely chopped zucchini and for base millet, amaranth and bulgur.

 Voila the final menu:

Starter: Fake-grilled eggplant slices with basil

Cut the eggplant into fine slices, then put them on some melting butter and sprinkle with some dried basil, a little turmeric and ground cumin. From time to time press it with a fork so that you end up with some burned stripes on the surface as if you grilled it. This food is heating in nature, so it is better to prepare it with butter rather than with olive oil. It really helps to start the agni, the digestive fires of the Vata and Kapha types. I trusted though my Pitta friend with the realization and she needed a good deal of encouragement to beat her fear and put more butter into the pan. Despite her initial dry tries, once the big Kapha guys of our group welcomed her more juicy eggplant chips, she also got bolder.

For the salads, we prepared three types of dressing:

1.       Vata dressing: olive oil, apple cider, grounded fennel seed and a little honey. 

2.       Pitta dressing: yoghurt (Cserpes sajtműhely organic fresh natural yoghurt), fresh mint leaves, dill and chopped parsley.

3.       Tridoshic dressing appropriate for all three types: mint chutney with coconut flakes and mustard seeds. These were the original three ingredients, balancing each other nicely, but it was a pleasure to watch our male members getting creative and adding some celery and zucchini. It all came out really well after all the ingredients were mixed in the vegetable juicer.

      The burgers

Based on our Vata, Pitta or Kapha recipe we boiled the grains and then mixed it with some flour, eggs and the three vegetables (although in varying proportions) plus the various spices. We fried them in sunflower seed oil, a nice tridoshic pick. 

Vata burger:

Bulgur or amaranth, grated carrot, grated summer squash, more carrot though then squash, finely chopped zucchini, garam masala, ground cumin, turmeric, black pepper, salt, vegamix (Hungarian vegetarian spice mixture).

Pitta burger:

Bulgur, grated carrot, but less carrot then zucchini and squash, celery finely chopped, parsley, mint, dill, freshly fennel bulb slices and anisseed, fennel seed, turmeric and a little salt.

Kapha burger:

Millet, purple onion, a little garlic thinly sliced, more zucchini and carrot than squash, black pepper, garam masala, cumin, red paprika, and salt.

Kapha delights

Vata grounding

Pitta cooling

It was funny to watch that all the guys voted for the Kapha burger and one of the big Kapha boys started to fry them with at least that much of enthusiasm as if he was preparing a steak. On the other hand, the little amaranth has gained some attention because my friends thought it funnily tasted like caviar.

Once we arrived to serving, all my friends turned into a culinary prodigy and as a result even the red currant finished on the plate as a decoration for the burger. It is nice to see that my friends got the idea and used the starting „note” as the „finishing accord”. In the same time Mint got an important role in almost all preparations from lemonade to salad dresssing. Of course, because mint brings a perfect balance for all three doshas in the summer heat.

Flavors have an important part. In theory we should include all the six tastes at all meals (sweet, salty, sour, pungent, bitter and astringent). But the essence lies in the proportions, and in the golden ingredient, the good company sweetening our life.

Ayurvédikus főzőcske – nyári Pitta kavalkád a konyhában

Végre eleget tettem a barátaim régóta tartó unszolásának és tartottam egy ayurvédikus főzőcskét. A „sok jó ember kis helyen is elfér” a lehető leghelytállóbban jellemezte ezt a szombat délutánt, amikor egyszerre heten sürögtünk-forogtunk a nem túl tágas konyhámban. 

Az ayurvédikus főzés lényege a személyre szabott menü, vagyis megtalálni azokat az íz- és összetevő kombinációkat, amelyek neked egyénileg a leginkább megfelelőek. Ellenben nehéz ez a feladat akkor, amikor nemcsak egy emberre főzünk, hanem egyszerre többféle doshikus alkatra. Viszont ez az élet realitása, hiszen már egy kisebb családban is könnyen előfordul, hogy ahányan vannak, annyi félék. Így aztán még jó kihívásnak is tartottam, hogy most valami olyat kell alkossak, ami egyszerre mindenki számára élvezhető, mégis kisebb módosításokkal és fortélyokkal egyénre szabható. Amikor nehéz kiemelni egy domináns doshát, akkor a leghelyesebb, ha az évszakhoz igazodunk, hiszen az mindenkire egyaránt hat. Ennek fényében a nyárnak megfelelő doshára koncentrálva határoztam meg az ízek alapfonalát. Ebben az évszakban a száraz és a meleg uralkodnak, ezért az ételt elsősorban a Pittát kiegyensúlyozó összhatásúra terveztem. 

Mit is jelent mindez? A Pitta a tűz és a víz elegye, és annak forróságát nemcsak az étel hőmérsékletével (hideg, meleg) és hőkezeltségi állapotával (főtt vagy nyers, forralt, sült vagy párolt stb.), hanem a Pittát kiegyenlítő ízekkel is hűteni kell. Ezek alapvetően az édes, a keserű és a fanyar vagy másként összehúzó hatású ízek, így az ízvilágunkat ezek mentén építettem fel.

Nem véletlen, hogy mielőtt bármit csináltunk volna, csak úgy aperitifnek kitettem egy doboz ribizlit, amely fanyarságával egy kellemes Pitta-harmonizáló gyümölcs.

Nyáron a külső forróság azt is magával hozza, hogy az ember emésztő tüze, a jatharagni is sokkal hevesebben lobog, így könnyebben tudjuk megemészteni a nyers vagy hideg ételeket és a salátákat. Arról nem is beszélve, hogy ezek a kedves zöldfélék nagyon sok hasznos vitamint tartalmaznak és általában a legtöbb salátaféle a kesernyés ízek hordozója, ami megint kiegyensúlyozóan hat a Pittára. Így végül úgy döntöttem, hogy a menü rengeteg salátafélét fog felvonultatni, hogy a barátaim minél több újdonsággal megismerkedhessenek. Ezekhez pedig a három ayurvédikus alkatnak megfelelően háromféle szószt illetve három fajta „dosha fasírtot” fogunk készíteni az egyes típusokhoz igazodó növényi alapanyagokkal és fűszerezéssel. 

No lássuk tehát, hogy mi volt a palettán.

Salátának a szimpla jégsaláta és a fodros zöld sali mellett volt egy vegyes egyveleg csupa ismeretlen finomsággal a biopiacról, továbbá vörös szárú mángold, lila bazsalikom, zellerszár és egy ránézésre is roppanósan hűs édeskömény valamely magyar biotermelő kertjéből.

Mellé vettem sajtokat is, csak hogy egy kicsit tartalmasabb legyen a saláta, illetve azoknak, akik esetleg már túl éhesek lettek volna. Mivel nyár van, fontos, hogy a sajtokból is a könnyedebbeket a túrót, illetve a mozzarellához hasonló állagúakat válasszuk. Én vettem egy lágyabb és nedvesebb magyar bio kecskesajtot, francia kenhető kecskesajtot (buchette de chevre) és fiatal kecske goudát.

Egyéb ízfokozónak vettem még egy csomó friss mentalevelet, zellerszárat, petrezselymet, friss kaprot, ánizsmagot és édeskömény magot.

A fasírtokhoz háromféle zöldséget használtunk fel: répát reszelve, tököt reszelve és apróra vágott cukkinit valamint alapnak kölest, amarántot és bulgurt.

No hát akkor voila, a végső menü:

Előétel: Vajon bazsalikommal álgrillezett padlizsánszeletek. 

Ehhez csak igen vékonyra kell vágni a padlizsánt, az olvadozó vajra rádobni és megszórni szárított bazsalikommal, egy kis hintés kurkumával, esetleg köménnyel és ennyi. Néha jó, ha villával finoman rányomunk, hogy olyan csíkosra piruljon helyenként mintha grilleztük volna. Az étel melegítő jellegű, ezért jobb hogy ha vajjal csináljuk és nem a még tüzesebb olívaolajjal, de ez az előétel kifejezetten segít a Vatáknak és a Kapháknak beindítani az emésztő tüzet, a jatharagnit. Bár a megvalósítást pont az egyik kedves Pitta barátnőmre bíztam, akinek igazi kihívást jelentett legyőzni a félelmét és rendesen bevajazni a serpenyőt. Az első szárazka próbálkozások után azonban, miután a csapat termetes Kapha fiúi nagy ovációban részesítették az érkező zamatos padlizsán chipseket, a Pitta lányunk is megbátorodott.

A salátákhoz készült három féle szósz:

1.       Vata dresszing: olívaolaj, almaecet, ánizsmag összeporítva és egy kis suhintás méz. 

2.       Pitta dresszing: joghurt (Cserpes sajtműhelyből való natúr joghurt), friss menta, kapor és petrezselyem.

3.       Tridosikus vagyis mindhárom típusnak jó dresszing: a mentás, kókuszos, mustármagos chutney. Ez utóbbinál ez volt az eredeti összetevő lista, de aztán a fiúk beindultak és jó volt nézni a kreativitásukat, ahogy még beledobálták a zellerszárat meg a cukkinit. Hmmm, nagyon finom lett. Az összetevőket jól összemixeltük a zöldségprésen.

A fasírtok mind úgy készültek, hogy az adott gabonafélét vagy magot megfőztük, majd teljes kiőrlésű lisztet és tojást hozzáadva összekevertük a fűszerekkel meg a három zöldséggel (azok egymáshoz viszonyított arányát az alábbiak szerint változtattam fasírtonként). Sütéshez kanállal kiszaggattuk és napraforgó olajban megsütöttük. 

Vata fasírt:

Bulgur vagy amarant, reszelt répa, tök lereszelve, de több répa mint tök, cukkini finomra vágva, garam masala, őrölt kömény, kurkuma, fekete bors, só és vegamix.

Pitta fasírt:

Bulgur, répa, de arányaiban kevesebb mint a belekerülő tök és cukkini, zellerszár apróra vágva, petrezselyem, menta és kapor, friss édeskömény szeletek és édeskömény mag, ánizsmag, kurkuma és pici só.

Kapha fasírt:

Köles, lilahagyma, 2-3 gerezd fokhagyma vékonyra szeletelve, arányaiban kevesebb tök mint cukkini és répa, fekete bors, garam masala, kömény, pirospaprika, és só.

Vicces volt, hogy a fiúk mind a Kapha fasírtra szavaztak és az egyik Kapha fiú legalább akkora élvezettel sütögette őket mintha egy nagy steaket csinálna. Az amaránt pedig nagy feltűnést keltett, mert a többiek szerint még ízre is olyan volt mint a kaviár, de hát ugye nem kell mindig kaviár. 

Vata lehorgonyzó

Kapha bőség

Pitta frissesség

Mire a tálaláshoz értünk mindenki már olyan kulináris fenegyerekké vált, hogy a kóstoló ribizlink is a fasírt díszeként végezte. Egészen találóan a barátaim ráéreztek a hangsúlyra és teljesen jelképesen utolsó akkordként alkalmazták a kompozíciónak eredetileg irányt adó „nyitó hangot”. Ugyanakkor a menta is majdnem mindenben szerepet kapott, a limonádétól kezdve a salátaöntetig. Nem véletlen, hiszen a nyári nagy melegben a menta egy mind a három doshának kiegyenlítést adó ízt hoz. 

Az ízeknek fontos szerepe van. Elvileg minden étkezésnél mind a hatra szükség van (édes, sós, savanyú, keserű, csípős és fanyar). A lényeg azonban az arányokban rejlik, no meg az aranyesszenciában, az életünket megízesítő jó társaságban. 

A vegetariánus fesztivál margójára

Immár tizennegyedik alkalommal rendezték meg a vegetariánus fesztivált Budapesten. Nem is értem hol voltam a korábbi években, de most végre hallottam róla és elmentem. Köszi Zoli! Ő egy barát, aki egész nap masszírozott a rendezvényen és volt olyan kedves értesíteni az alkalomról.

Nos, igaz, hogy én még csak közel egy éve vagyok vegetáriánus. Akkor kezdtem az egészet, amikor kimentem Indiába és azóta, pláne ahogy fejlődök a jógában, egyszerűen csak úgy érzem nincs kedvem megint húst enni. Persze ezt a mentális kondicionálás is teszi velem, hiszen ezt az utat választottam, de egyébként is egyszerűen csak „ezt érzem helyesnek”. Nem, itt most nem én beszélek, hanem a belső hangom, a szívem bölcsessége.

Mivel már megint a szívről beszélek, azok akik most racionális észérveket várnak, máris abbahagyhatják a továbbiak elolvasását. Nem, nem vagyok többé a legyőzhetetlen jogász. Nem arról van szó, hogy nem lennék birtokában mindannak az információnak, ami itt a meggyőzéshez kell, nem, könnyedén sorolhatnám az összes érvet az ember fogazatáról meg emésztőrendszeréről, meg a megölt állatok szervezetében felgyűlt adrenalinról, az ahimsza elvéről meg a föld védelméről (nos, ezt még lehet azért, hogy felhasználom), de valahogy az az érzésem, hogy ez némely embereknél egyszerűen csak nem működik. Még az is lehet, hogy megértik, és elgondolkodnak egy pillanatra, de máris hallom őket: „Bocs, de én képtelen vagyok hús nélkül élni, szükségünk van rá, másként mit fogok főzni?” És megint sorolhatnám, hogy milyen húspótlók vannak, meg hogy valójában legalalább annyi energiát és vitamint, sőt talán még többet is nyer az ember fia a zöldségekből, gyümölcsökből, és hogy alapjában a hozzáadott fűszerek miatt szeretjük a húsételeket, .... ah, de nem, ...tudom, hogy ez így úgyse működne nekik. Egyszerűen még nem állnak készen. Szóval nem is kell erőltetni. Hiszen kevés dolog rosszabb annál, mint amikor az emberek fanatikussá válnak és megpróbálnak másokat teljesen megváltoztatni. Ó, te szegény elveszett bárányka, ... no ezt ne, köszi.

Amit ma szeretnék itt megosztani az a saját tapasztalatom erről a fesztiválról.

Ez megint egy csodálatos lehetőség volt arra, hogy összetalálkozzak hasonló gondolkodású emberekkel. Ilyen alkalmakkor még a levegőt is másnak érzem. És nézzünk is ezzel szembe, ez is része az emberi természetnek, hogy szeretünk pozitív megerősítéseket kapni arra vonatkozóan, hogy nem vagyunk egyedül, hogy mások is osztoznak velünk az ideáinkban. Noha, erre ritkán van lehetőségünk napjainkban, így aztán most duplán örültem. Ott voltak a konferenciák meg előadások különféle témákban, volt ami jobb volt, volt ami kevésbé, de meg tudta az ember érezni, hogy ki az aki igazi, és ki az aki csak akadémikusan felkészült. Ugyanezt ezt játszottam az emberekkel, akikkel beszédbe elegyedtem, ugyanis sok alapítvány, szervezet képviseltette magát a kis kiállító asztaloknál és én meg nagyon élveztem a spontán módon kialakuló beszélgetéseket. Még ha egyáltalán nem is érdekelt az amit ajánlottak, akkor is nagyon jó tapasztalásnak fogtam fel azt, hogy meghallgathatom őket, hogy megérezhetem őket. Volt egy pasi, aki valami egészségi állapotfelmérést végzett valami ketyerével és nagyon lelkes volt a cuccal kapcsolatban, de valahogy nekem soknak tűnt. Leteszteltem pár gyakorlatias kérdéssel a módszerrel kapcsolatban, de világossá vált, hogy nincs lehetőség párbeszédre, ő csak eladni akar. Még így is azt gondolom, hogy alapvetően egy rendes fickóról volt szó, csak volt mégis benne valami agresszív. Sajnálom, de egyszerűen nem találok jobb szót erre. Ahogy társalogtunk, bevallotta, hogy ők mind húsevők a családban, „nem vagyunk kövérek, de kell az erő mindahhoz a munkához, amit a kertben kell elvégeznünk”. Legalább ott állt mellettem anyukám, aki csak megerősíteni tudta, hogy aztán mi ketten is elképesztően erősek vagyunk, pedig vegetáriánusok vagyunk. És valóban a múlt héten egy kisebb dombot ástunk szét a telkünkön a szomszédok nagy elképedésére.

 Aztán továbbsétáltam egy másik pulthoz, de csak azért, mert ott pont azt a fajta szappant árulták, amilyent valakitől ajándékba kaptam és már régóta szerettem volna megint venni. No, de pont az nem volt nekik, úgyhogy már mentem is volna tovább, de ekkor egy lány megállított. Mondja nekem, hogy ők egy asramban laknak itt Budapest kellős közepén, és hogy ott mindig megtalálom ezt a szappant, és ha akarom akkor van nekik egy kis újságjuk is, amibe mindig várják a közreműködő írásokat. Oupps. Miért mondja most nekem mindezt? Pláne, hogy imádok írni. Aztán elmesélte nekem, hogy ők a bhakti jóga útját (szeretet és odaadás jógája) követik, és ekkor felfedtem, hogy én meg jógatanár vagyok. Hatha jóga, de hát végülis csak egy jóga van. Az egység az, ami igazán számít. És utána a lány megint a jó gombot kezdte nyomogatni. Nem értem miért pont ez jutott eszébe, de elkezdett nekem magyarázni az indiai pálmalevelekről és hogy pont megjelent erről egy nagyszerű cikk az éves magazinjukban. Épp hogy csak hallottam ezekről a pálmalevelekről, meg arról, hogy az egész nyugati világ felé kijelölt nagykövet pont egy magyar fickó. Az előző nap óta, hogy ezt megtudtam, meg hogy itt a fesztiválon pont ez a pasi fog előadást tartani, már izgatott voltam, és most meg pont hogy kijöttem az előadásról találkozok ezzel a lánnyal és ő előjön a témával. Hogy tudhatta, hogy ez volt a mindent kitöltő gondolat a fejemben? Éppen azon törtem a fejemet, hogy belevágok a pálmalevelem kerestetésébe.

Aztán a lány még meghívott az ő előadássorozatukra is, és ekkor megkérdeztem a nevét és nyújtottam a kezemet. Belenéztem a tiszta és ártatlan szemeibe és abban a pillanatban éreztem őt. Annyira tele volt szeretettel és kedvességgel, de éreztem a félénkségét, hogy nehogy már úgy tűnjön, hogy túllépi a szituációban elvárható kereteket. De éreztem őt, és a kezét, amely nem akarta elengedni az enyémet, közben pedig a szemei bámulattal szegeződtek rám. Kívülről egész mások voltunk, bár közel egyidősek, de hirtelen valahogy kialakult egy energiaátadás köztünk. Similis simile gaudet. Hasonló a hasonlónak örül. Igen, valami csodálatosat osztottunk meg egymással abban a pillanatban és éreztem az energia áramlását. Ő tette meg az első lépést, de én meg nem tudtam nem válaszolni erre. Megöleltem hát.

Oké, de hogy jön mindez a vegetarianizmushoz? Igenis ide kapcsolódik, mert az evés renegenerálja a testedet és ez határozza meg azt az energiát is, amit kibocsátasz magadból. Folytathatod a húsevést, és ettől még jó ember leszel, de meg kell értened, hogy az energiád más lesz. Másként fogod érezni magad a bőrödben és a fejedben is. Az egész befogadóképességed más lesz, és nagyon nagyon más lesz az, hogy mennyire tudsz érzékenyen megnyílni a finomságok felé (ja, persze most nem az ételekre gondolok, hanem az élet kifinomultságára). Csak akkor tudunk ezen a világon változtatni, ha szeretetet ébresztünk először magunkkal szemben, aztán mások iránt, majd végül minden ÉLŐ irányába. Azt hiszem ezt a folyamatot egyszerűen megkönnyíti a húsevésről való leszokás, és segíti kifejleszteni ezt a fajta energiát benned. Úgy gondolom én se lettem volna képes ilyesmiket megélni egy évvel ezelőtt például.

Van már egy olyan kampány, hogy legalább mindenki csak egy napra legyen egy héten vegetariánus, mert már ez a kis erőfeszítés is milyen nagymértékben hozzájárulna a föld helyzetének javításához. Én is csak támogatni tudom ezt a kezdeményezést. Ha többre vagy kíváncsi keress rá a Paul McCartney féle kezdeményezésre vagy angolul nézd meg ezt: http://www.guardian.co.uk/lifeandstyle/2010/jul/18/vegetarianism-save-planet-environment

Légy okos és étkezz okosan. Döntsd el magad, hogy szeretnél-e megnyílni és alapvetően másként élni. Sok szerencsét!