Yoga, Ayurveda and acro yoga in Budapest - classes, philosophy also in English

2013. április 22., hétfő

Tavaszi méregtelenítés - ha nem szereted a drasztikus kúrákat


Tavaszi méregtelenítési tippek

A Tavasz a megújulás időszaka, de minden háziasszony tudja, hogy csak akkor lehet újjá varázsolni egy lakást, ha először tartunk egy jó alapos tavaszi nagytakarítást.

A tavaszi méregtelenítés fókuszában a máj áll. A téli zsírosabb, cukrokban, tápanyagokban, keményítőkben gazdagabb ételei után most talán Te is ösztönösen érzed, hogy könnyebb ételekre, több zöldségre és aktívabb mozgásra vágysz.
Nagyon sok drasztikus májtisztító kúra létezik. Többet nézegettem mostanában én is, de arra jutottam, sokkal jobb a “sok kicsi sokra megy” megközelítésmód, vagy a “lassan járj tovább érsz”. Mindenki rohan és gyors megoldásokat akar, de a szervezetet nem éri meg ennyire sokkolni. Így álljon itt néhány tipp, amelyekből érdemes és könnyű néhányat beépíteni a napi menetrendedbe, hogy ne szenvedj a Napoleont a Waterloo-i csata előtt gyötrő “crise de foie”, vagyis májkrízis (vagy francia szójátékkal “hit krízis” - crise de foi) esetétől. Nem ért rá kikezelni a máját, és el is veszítette a csatát. De Te adj időt magadnak és légy a győztesek között:) Légy az egészség bajnoka!

Ha ezeket a kis tanácsokat megfogadod, akkor két-három hét után érezni fogod a tavaszi fáradtság helyett a tavaszi frissességet, az életbe vetett bizalmat és a jókedvet. No és persze nem árt mellé jógázni.


  1. Gyermekláncfű – friss, zöld leveleit megtalálod a biopiacon, vagy erdei réteken. Dobj belőle, amikor csak eszedbe jut néhány szálat a salátádba, vagy fogyaszd naponta a szárított leveleket teaként!

  2. Lenmag – megkönnyíti a salakanyagok kiürülését és remek rostanyag. Emellett tökéletes omega 3 forrás, még a szívnek is jó. Dobj néhány szemet a főtt rizsbe (még jól is néz ki), vagy add hozzá a zöldségraguhoz (sabji)! Őrölve is fogyaszhatod: egy teáskanálnyit vízzel elkeverve reggelente, így még több szívódik fel belőle.

  3. Kurkuma – remek gyulladásgátló, megvédi a májat a méreganyagoktól és segíti az epe ürítést. Az Ayurvédikus konyha alapja, de ha eddig nem használtad, most mindenképpen vedd fel az alapanyagaid közé. Fűszerezz vele bármilyen főételt, levest, vagy akár kását. Csak figyelj, hogy ne tegyél túl sokat belőle, mert akkor megkeseríti az ételt.

  4. Citrom – megkönnyíti az enzimek kiválasztását és segít a méreganyagokat vízben oldhatóvá tenni, hogy azok könnyen távozhassanak a testből. Igyál langyos vízből limonádét egy kis reszelt gyömbérrel vagy akár őrölt lenmaggal megspékelve. Érdekes, hogy bár ízre savas a citrom, belül mégis a test lúgosítását segíti elő és így segít kiegyensúlyozni a test kémiáját.

  5. Cékla – csodálatos B3, B1 és C vitamin forrás, továbbá tartalmaz béta karotint, vasat, magnéziumot, cinket és kálciumot. Ezek mind szükségesek a tökéletes méregtelenítéshez és a máj és az emésztőrendszer egészségének megőrzéséhez. Fogyaszd akár lé formájában, nyersen salátákban, szendvicsekben, vagy főtt formában.

  6. Máriatövis – aktív anyaga a silymarin segít a sejtregenerációban. Ez az egyik leghatékonyabb májerősítő gyógynövény, de csak kis mennyiségben fogyaszd. Tedd a máriatövist teakeverékbe (pl. gyermekláncfűvel, csalánlevéllel, szagosmügével vagy ánizsmaggal keverve) és igyál belőle napi 2-3 csészével.

  7. Csírák, különösen a brokkoli csíra – a csírák köztudottan sokszorosát tartalmazzák egy-egy kifejlett növény összetevőinek. Rendkívül gazdagok vitaminban és ásványi anyagokban. A brokkolicsíra fogyasztása egy 2012-es kutatás szerint segít a légúti szennyeződések kitakarításában és csökkenti azok káros hatását is. Egy másik 2005-ös kutatás szerint a brokkoli segít a rákos sejtek kiválasztásában és a májrák megelőzésében.

  8. Kén tartalmú zöldségek mint a zöldspárga vagy a kelbimbó. A kén segíti a májban a zsír lebontását és annak az epén keresztül történő ürítését. Viszont ne lepődj meg, ha esetleg kénes szagú lesz a vizeleted tőle. Semmi pánik, ez teljesen természetes és ártalmatlan.

  9. Fokhagyma – az elmaradhatatlan detox kellék. Hatásos fertőtlenítő, vírusölő, természetes antibiotikum. Segít eltávolítani a pathogéneket és a belső méreganyagokat is. Ráadásul a fokhagymában is van egy kis kén, ami segíti a máj hatékonyabb működését.

Csodálatos tavaszt és napsütést kívánok!


2013. március 28., csütörtök

Teremts belülről!


Benne vagy az Univerzumban és az Univerzum benned van.


Te is ismered ezt a bölcsességet, vagy igazságot, de éled-e, alkalmazod-e? Mit is? Azt az ERŐT, amely abban rejlik, hogy ha a külvilág hat rád, mert benne vagy, akkor a tételt megfordítva Te is tudsz hatni a környezetre, ami benned is megjelenik.

Csúnya időjárás van mostanság. A Tavasz csak nem akar eljönni. Pedig érzem, hogy mindenki már pattanásig feszült. Minden várja a megújulást, de az újjáéledés évszaka egy-két reménykeltő huncut húzás dacára eddig mindig elmaradt.

Néztem a minap a hózivatart így március végén, és azon gondolkoztam, hogy én emberként, tudnám e befolyásolni az idő alakulását. A meg nem születő tavasz miatt mindannyian frusztráltak és kedvetlenek vagyunk. Azon gondolkoztam, hogy talán belülről kellene elindítani a változást.

Ha elkezdjünk belül megélni a Tavasz érzetét, a melegséget a szívben, a megújulást, az újjászületést a lélekben. Képzeld el a Tavasz zöld színkavalkádját, az egész a Remény színe. Miért nem használod a Teremtő erődet? Miért nem vagy magad a változás, amit a világban szeretnél látni?
Gandhi a cselekvés jógija volt, vagyis karma jógi. Az ő szájából hangzott el az emblematikus mottó: Légy a változás, amit a világban látni akarsz!

Tegnap a jógaórámon sok figyelmet szenteltünk ennek a belső teremtő folyamatnak. Ha a teremtő erőnket (kriya shakti) kell használni, ez azt jelenti, hogy egy olyan készséget próbálunk csipkerózsika álmából felébreszteni, ami mindig is ott volt, csak egyszerűen be volt fagyasztva. Pláne egy ilyen hideg és hosszú tél által.

Nehéz előrehaladni, amikor az ember valami lehetetlen dologba vág. Megváltoztatni az időjárást a tudat erejével? Kollektív összefogással és tudati energiahullámokkal?
De jusson eszedbe a kis csíra, aki kibújik a magból. Vastag és átláthatatlan földréteg van felette és nincs iránytűje, de még a Napot sem használhatja a tájékozódáshoz. Egyedül a “génjeiben”, az “ösztöneiben” és a “megérzéseiben” bízhat, illetve csak aszerint cselekedhet. És megy előre, nem áll meg, elképesztő erőfeszítéssel próbál kitörni a sötét és hideg földből. Pedig nincs semmilyen garancia a sikerre, sőt talán azt sem tudja, hogy az, hogy kibújt a földből csak az első lépcső lesz az önmegvalósítás felé, a kivirágzás útján. De megy és csinálja.


Van a szobámban egy kis ashwagandha palánta. Indiából hoztam a magját és nagy nehezen végre kikelt. Úgy óvom, mint egy kisgyereket, támogatom és szeretgetem, hogy nőjön. Reggel a meditáció után a szemem előtt csupa fehérséget láttam, a falakat, a táj fehérjét. De a nagy fehéret áttörte egy élénk zöld szín, a kis palántám levelei.

Ültess egy kis magot, tápláld, szeresd és növeszd magadban a Tavasz érzetét. Már ma naposabb volt. Ki tudja mi lesz, ha mind összefogunk?  

Megéri jógaoktatónak lenni?

Ha jógaoktató képzésen gondolkozol, nagyon aktuális a kérdés:

Megéri e manapság jógaoktatónak lenni?


Személyes tapasztalatom az, hogy manapság nagyon ellentmondásos dolog jógával foglalkozni. Egyrészt fantasztikus érzés embereket segíteni, látni ahogy fejlődnek, ahogy szépen lassan testileg és lelkileg is formálódnak.
Másrészt valóban rengeteg irányzat létezik és nehéz eligazodni, ráadásul nehéz felvenni a versenyt a nagyon trendi, bár a jóga szellemiségétől rendszerint nagyon messze álló jól marketingelt iskolákkal.

Ebben a hatalmas “versenyben” viszont csak az fog csúnyán szólva talpon maradni, aki minőséget képvisel és emellett hitelesen és hatékonyan kommunikál. Éppen ezért az Agnisoma Ayurvédikus Jógaoktató képzése arra összpontosít, hogy Te minden fontos tudást megkapj ahhoz, hogy minőségi oktatóvá tudj válni, aki sokkal többet tud, mint az átlag.

Ayurvédáról még a legtöbb oktató sem hallott. A jógaoktató képzéseken tipikusan nem találkozhatsz ayurvédikus ismeretekkel, vagy csak nagyon felszínes információkkal. Az indiai modern ayurvédikus orvosok is csak egy szekularizált, vagyis letisztított ayurvédát tanulnak, amiből angol gyarmatosító hatásra csak pont a lényeg, a Lélek maradt ki. Az Ayurvéda sokkal több mint néhány napi rutin, életvezetési elv, vagy masszázstechnika elsajátítása.

Az Ayurvéda egy szemléletmód, egy segítő eszköz, amely a jógát orvosi ismeretekkel kiegészítve segít az egészség megőrzésében. Ha még nem találkoztál a korábbi cikkemmel, olvasd el most: Miért kellene minden jógásnak megismerkednie az Ayurvédával?

Ha ismered az Ayurvéda tételeit, képes vagy egyénre szabott gyakorlatokat adni a tanítványaidnak, ezáltál ők pedig sokkal hatékonyabb fejlődésre képesek. Ilyen odafigyelést és egyéni szemléletmódot a nagy iskolák nem tanítanak. Ott a lényeg a létszám és az, hogy minél egyszerűbben lehessen tömegeket megmozgatni. Az ayurvédikus jóga lényege a személyre szabottság és a szeretetteljes odafigyelés. Ez a két dolog ki fog emelni Téged oktatóként a tömegből.

Az ayurvédikus jógaoktató képzésen:
  • megtanulod és integrálhatod a jógázásodba az Ayurvéda szemléletmódját,
  • minden alkalommal gyakorolni fogod a tanítást, így fokozatosan készülhetsz fel arra, hogy hogyan állj ki az emberek elé,
  • magadról és magadtól is rengeteget fogsz tanulni, mert itt nem dogmák, vagy guruk gondolatainak feltétel nélküli elfogadására kérünk, hanem arra tanítunk, hogy hogyan kell saját lelked laboratóriumán keresztül megszűrni és letesztelni a hallottakat és azokat így személyes tapasztaláson át átadni másoknak,
  • felvértezünk néhány praktikus tanáccsal, hogy hogyan marketingeld magad hatékonyan, mégis jógikusan.

Végezetül ajánlom figyelmedbe a kedvenc filmemet, amit szerintem mindenkinek látnia kell, aki jógázásra adja a fejét. Legyen szó most akár jógagyakorlóról vagy jóga oktatóról. Ha ez sem rettent el a jóga ellentmondásos, de felemelő világától, akkor itt a helyed.


És még egy fontos dolog! Ne halogass, az idő múlik, és a fontolgatástól nem lesz több a tapasztalás. Ha úgy érzed, hogy most van itt az idő, akkor küldd el a bemutatkozódat legkésőbb még április 1-ig. Ha most nem jössz, akkor megint ilyen képzés csak egy év múlva lesz. Ha még nem ismered a képzés részleteit, kattints ide az Ayurvédikus jógaoktató képzés oldalára!

Remélem találkozunk! Várom a bemutatkozódat!
Namaste
Yoginigabi


2013. március 3., vasárnap

Jóga és Ayurvéda – Miért kellene minden jógásnak megismerkednie az Ayurvédával?


Te személyesen miért jógázol? Szeretnél megvilágosodni és megvalósítani magadban az istenembert? Vagy elsősorban egészséges testre és szellemre vágysz? Tudod, hogy mi a különbség a sadhana és a chikitsa között? Erről lesz szó a mai írásban.  

A jógát napjainkban egyfajta terápiának tartják sokan, amely fizikai gyakorlatokon keresztül segíti a testi-lelki egyensúly helyreállítását. Ebben van némi igazság, van és lehet a jógának ilyen mellékhatása, de nem ez a jóga célja. Bármennyire is divatos az egészséges életmód, a jógának nem ez az elsődleges célja. A klasszikus jógi csak olyan mértékben foglalkozott a testével, amennyire az szükséges volt a spirituális úton történő előrehaladáshoz. A csatornák megnyitása (nádik és chakrák) után a test nem volt tovább fontos. A klasszikus jógi képe nem véletlenül a meditáló remete alakja. A jóga sadhana, vagyis spirituális út, melynek célja a Lélek kiteljesedése, a megvilágosodás, és az isteni természethez való visszatérés. Nem túlságosan földhözragadt vagy testi fókusz, ugye? A klasszikus jógát Patanjali is akként definiálja, hogy “Yoga chitta vritti nirodha”, vagyis a jóga a tudatfolyamatok lecsillapítása, uralása. Hol van itt szó egészségmegőrzésről, vagy gyógyításról, vagy fizikai terápiáról?

A mai értelmezésben a jóga lassan egy fitnesszirányzattá vagy alternatív gyógymóddá válik. Alapvetően mindenki az ászanákra fókuszál, meg arra, hogy ettől egészséges és fitt maradjon testileg-lelkileg. Tudatfolyamatok uralása? Samadhi? Megvilágosodás? Nem, csak tiszta anatómia és némi modern pszichológia, esetleg egy kis “spiri dumával” megspékelve.

A jóga gyakorlatai nem arra lettek kitalálva, hogy a test fittségét biztosítsák. Aki túl akar lépni a testen, annak miért lenne annyira fontos az egészségmegőrzés? A jóga inkább a szellem és a lélek “sportja”. De akkor honnan jön, hogy az ászanákra appellálva szinte a gyógytorna illetve a testedzés egy spirituális alternatívájává vált a jóga?

A chikitsa, vagyis terápia szó az Ayurvéda szókészletéből ered. Az Ayurvéda India több mint 5000 éves múltra visszatekintő orvostudománya. Elsődleges fókusza a test és annak meghosszabbításaként az elme. Az Ayurvéda az a tudomány, amely a testi-lelki harmónia megtartását és az egészségmegőrzést tűzi ki zászlajára. Kettős fogalomrendszere, Agni (tűz) és Soma (víz), amelyek hasonlatosak a kínai Yin és Yang szimbolúmokhoz, pontosan ezt az egyensúlyt jelenítik meg.

A jóga gyakorlatok célja, hogy a gyakorló, életenergiáit a fejbe és az idegrendszer magasabb központjaiba irányítva, a tudatát a magasabb igazságok megismerésére fordíthassa. A jóga szó szerint ki tud vinni a testből. Aki már valaha is egy kicsit is túlzásba vitte a gyakorlást, az érti, hogy mit értek ezen az “elszálláson”. A jógagyakorlatok fokozzák a Vatát, az Ayurvéda szerinti legfinomabb és legkevésbé fizikai doshát. Ezt a célt szolgálja a jógikus étrend (nyers étrend, magok, gyökerek, gyümölcsök) és életmód.
Az Ayurvéda sokkal inkább a fizikai világban való kiegyensúlyozott létezést segíti elő. Lényege, hogy mindenkit a saját egyéni természete (Prakriti) szerint egyedileg szemlél, és ehhez mérten ad javaslatokat a személyes egyensúlyt szolgáló gyakorlás, étrend és életmód kialakítása érdekében. Az Ayurvéda terápiás jelleggel tudja alkalmazni a jóga ászanáit is a fizikai problémák kezelésére.
A Hatha jóga, mint elsődlegesen fizikai fókuszú jóga tehát mindenképpen az Ayurvéda területéhez tartozik a klasszikus jógahagyomány szerint. Nem véletlen, hogy Krishnamacharya is egyszerre volt járatos az Ayurvédában (test és szellem), a védikus asztrológiában (karma) és a jógában (lélek) és hogy minden tanítványával személyre szabottan foglalkozott.

Már a régiek is tudták, hogy nem mindenki lesz jógi. Mindenki máshol tart a Lélek fejlődésében. Viszont az egészség megtartása fontos a társadalom fejlődése és biztonsága érdekében. Nem véletlen, hogy az Orvostudomány, az Ayurvéda a védikus irodalom egyik legjelentősebb területe, az első a négy Upavéda, vagyis a védákat kiegészítő praktikus irodalom közül.

Fontos azonban megérteni, hogy az Ayurvéda, akárcsak a Hatha jóga sem csak a fizikumról szól. Végcéljukat tekintve egy irányba mutatnak: céljuk, hogy felismerjük isteni halhatatlan természetünket, az igaz Egy természetünket, a Purushát, vagyis a Tiszta Tudatosságot.

Jógázni Ayurvédikus ismeretek nélkül, terápiás célzattal, tehát egészségmegőrzési célból kb. olyan mintha valaki élettani és anatómiai ismeretek nélkül illetve ilyen tudással rendelkező segítő nélkül szeretne gyógytornázni. A spirituális jógához nem árt egy guru egy szellemi vezető, aki segít nagyobb megrázkódtatás nélkül haladni a tudatosság útján. A fizikai jógához (hatha jóga) pedig jó, ha legalább mi személyesen rendelkezünk Ayurvédikus ismeretekkel, így elkerülhetőek a Vata betegségek, és a nemkívánatos elszállás (ideggyengeség, fantáziálás, nyújtáskényszer, nyughatatlanság, fizikai világtól való elrugaszkodás stb.).

Összefoglalásként idézem tanárom, David Frawley szavait:

“A klasszikus jógában a jóga a és az Ayurvéda mindig összekapcsoltan jelent meg. Mikor a jógát bevezették Nyugatra, azt az Ayurvéda nélkül mutatták be, inkább úgy mint egy terápiás lehetőséget, vagyis yoga chikitsát. Tradicionálisan a jóga nem volt fizikai terápia. A jóga mindig is sadhana, vagyis spirituális út volt, hogy megvalósítsuk a Purushát, vagyis a magasabb tudatállapotot. A terápiás vonal az Ayurvéda területéről ered, mint a test és a lélek gyógykezelése.”

Tudj meg többet magadról és tisztázd le magadban, Te miért jógázol? Az önismeretben és a hosszú élet megélésében sokat segít az Ayurvéda.

Om Dhanvantaraye Namah


2013. február 1., péntek

Ayurvéda, téli méregtelenítés és hot yoga?


Már nagyon közeledik a Tavasz, de azért még mindig csak Februárt írunk. Tekintve a mostani időjárásunkat, tegnap éppen 10 fok volt!, de holnapután már megint csak 1-2 fok lesz, elkezdődött az évszakváltás a tél és a tavasz között, vagyis ayurvédikus szóhasználattal megyünk át a Vata dominanciájú időszakból a Kapha időszakba.

Ebben az időszakban Vata-Kapha kiegyensúlyozó étrendre, gyakorlásra és jógára van szüksége a szervezetünknek. A Vata és a Kapha dosha közös vonása a hidegség, bár a Vata száraz hideg (szél), a Kapha viszont nedves hideg (víz, vagy most éppen latyak) minőség. A hidegségre a téli rutucharya, vagyis szezonális rutin melegítő eljárásokat javasol: meleg, főtt és fűszeresebb ételeket, melegítő masszázst (ayurvédikus, olajos masszázs) és egyéb melegítő terápiákat, úgy mint swedana, vagyis izzasztás.

Az Ayurvéda jellegzetessége, hogy mindig a természetes megoldásokat javasolja. A külső izzasztás már eleve egy extrém eljárásnak számít, része lehet a panchakarmának, ami egy nagyon intenzív tisztitó kúra, illetve az azt előkészítő ayurvédikus masszázsterápiának is. Viszont minden esetben csak a testet melegítik és a fejet sosem. Egy tipikus izzasztó ágy úgy néz ki, hogy ki van belőle az ember feje. A fej túlmelegítése ugyanis nem egészséges, elég, ha csak azokra a szófordulatokra gondolunk, hogy “begőzöl a feje”, vagy “felforrt az agyvize” és máris nem kell kifejtenünk, hogy miért. Az Ayurvéda éppen ezért óvatosságra int a szaunázással kapcsolatban is, vagy legalábbis mindenkinek a lelkére köti, hogy tegyen valami vizes törülközőt a fejére.

Az izzasztás remekül méregtelenít, megnyitja a pórusokat, és az egész test fellélegzik. Pláne akkor, amikor az Ayurvédikus swedana során gyógynövények gőzét is használják. Alulról melegítik az ágyat gőzzel, ami áthatol egy gyógynövény rétegen, majd így melegíti át az ágy tetején fekvő testét. Nagyon kellemes érzés.

Nagyon fontos kiemelni, hogy az ilyen izzasztó eljárás mindig nyugalmi állapotban történik, hogy ne legyen megterhelő a szív számára. Az ilyen erőteljes terápiáknál az Ayurvéda mindig a nyugalmat javasolja. Ha úgy tetszik ez egyfajta pratyahara, vagyis befele fordulás, amikor minden érzékszervünkkel csak a belső folyamatokat figyeljük. Az Ayurvéda szerint így tudunk kapcsolatba kerülni a lelkünkkel, ami a legfőbb gyógyító. Az izzasztás során ezt a nyugalmat úgy éri el a terapeuta, hogy gyakorlatilag mozgásképtelen állapotba hozza a pácienst. Ebben a helyzetben természetesen nem is tudunk mást csinálni mint magunkra figyelni.

De hogy jelenik meg a hőtermelés a jógában, a jógagyakorlásban? A jóga ászanák végzése ayurvédikus szempontból az egészségmegőrzésről és az energia megfelelő áramlásának biztosításáról szól. Láttuk, hogy az izzasztás már inkább terápia. Az egyik tehát aktív megelőzés, a másik passzív gyógymód. A jógában is természetesen fontos tél és tavasz találkozásánál a Vata és a Kapha közös minőségének a hidegnek az ellensúlyozása, ezt azonban természetes módszerekkel tegyük.

Milyen legyen a Vata-Kapha kiegyenlítő gyakorlás: dinamikus, termeljünk belső hőt vele, alkalmazzunk ehhez mély ujjayi légzést, legyen benne több melegítő hatású ászana, mint pl. Virabhadrasanák, utkatasana, lefele néző helyzetek (fejenállás, adho mukha svanasana, uttanasana), hátrahajlások a mellkas megnyitásához és a végén intenzív melegítő pranayama a Vata lecsillapítására és a Kapha elengedésére.

A hot yoga manapság nagyon népszerű, ellenben a természetességtől igencsak távol áll. Hatalmas nagy hőmérsékleti különbséget hoz létre a külvilág és a belső világ között, ami nagyon megterhelő tud lenni a szívnek. Túlmelegíti a fejet és inkább csak a nyújtásra fókuszál. A melegben egy kicsit valóban kilazul az ember, de ez csak illúzió és sajnos nem egyszer hallom, hogy makacs húzódásokhoz vezet. A fej túlmelegítése miatt a koncentráció sem olyan könnyű, pedig a gyakorlatsorok több haladó egyensúlyozó pózt is tartalmaznak. Egyszóval ayurvédikus szempontból egyáltalán nem ajánlottak, persze döntse el ki-ki saját tapasztalata szerint, hogy neki mi a jó.

A jóga igazi kritériuma a Patanjali féle “Yoga chitta vritti nirodha”, vagyis ha a gyakorlás a tudatfolyamatok uralásához vezet és az elme hullámainak lecsillapodásához. 

Jó gyakorlást!