Te személyesen miért jógázol?
Szeretnél megvilágosodni és megvalósítani magadban az
istenembert? Vagy elsősorban egészséges testre és szellemre
vágysz? Tudod, hogy mi a különbség a sadhana és a chikitsa
között? Erről lesz szó a mai írásban.
A jógát napjainkban egyfajta
terápiának tartják sokan, amely fizikai gyakorlatokon keresztül
segíti a testi-lelki egyensúly helyreállítását. Ebben van némi
igazság, van és lehet a jógának ilyen mellékhatása, de nem ez a
jóga célja. Bármennyire is divatos az egészséges életmód, a
jógának nem ez az elsődleges célja. A klasszikus jógi csak olyan
mértékben foglalkozott a testével, amennyire az szükséges volt a
spirituális úton történő előrehaladáshoz. A csatornák
megnyitása (nádik és chakrák) után a test nem volt tovább
fontos. A klasszikus jógi képe nem véletlenül a meditáló remete
alakja. A jóga sadhana, vagyis spirituális út, melynek
célja a Lélek kiteljesedése, a megvilágosodás, és az isteni
természethez való visszatérés. Nem túlságosan földhözragadt
vagy testi fókusz, ugye? A klasszikus jógát Patanjali is akként
definiálja, hogy “Yoga chitta vritti nirodha”, vagyis a jóga a
tudatfolyamatok lecsillapítása, uralása. Hol van itt szó
egészségmegőrzésről, vagy gyógyításról, vagy fizikai
terápiáról?
A mai értelmezésben a jóga lassan
egy fitnesszirányzattá vagy alternatív gyógymóddá válik.
Alapvetően mindenki az ászanákra fókuszál, meg arra, hogy ettől
egészséges és fitt maradjon testileg-lelkileg. Tudatfolyamatok
uralása? Samadhi? Megvilágosodás? Nem, csak tiszta anatómia és
némi modern pszichológia, esetleg egy kis “spiri dumával”
megspékelve.
A jóga gyakorlatai nem arra lettek
kitalálva, hogy a test fittségét biztosítsák. Aki túl akar
lépni a testen, annak miért lenne annyira fontos az
egészségmegőrzés? A jóga inkább a szellem és a lélek
“sportja”. De akkor honnan jön, hogy az ászanákra appellálva
szinte a gyógytorna illetve a testedzés egy spirituális
alternatívájává vált a jóga?
A chikitsa, vagyis terápia szó
az Ayurvéda szókészletéből ered. Az Ayurvéda India több mint
5000 éves múltra visszatekintő orvostudománya. Elsődleges
fókusza a test és annak meghosszabbításaként az elme. Az
Ayurvéda az a tudomány, amely a testi-lelki harmónia megtartását
és az egészségmegőrzést tűzi ki zászlajára. Kettős
fogalomrendszere, Agni (tűz) és Soma (víz), amelyek hasonlatosak a
kínai Yin és Yang szimbolúmokhoz, pontosan ezt az egyensúlyt
jelenítik meg.
A jóga gyakorlatok célja, hogy a
gyakorló, életenergiáit a fejbe és az idegrendszer magasabb
központjaiba irányítva, a tudatát a magasabb igazságok
megismerésére fordíthassa. A jóga szó szerint ki tud vinni a
testből. Aki már valaha is egy kicsit is túlzásba vitte a
gyakorlást, az érti, hogy mit értek ezen az “elszálláson”. A
jógagyakorlatok fokozzák a Vatát, az Ayurvéda szerinti
legfinomabb és legkevésbé fizikai doshát. Ezt a célt szolgálja
a jógikus étrend (nyers étrend, magok, gyökerek, gyümölcsök)
és életmód.
Az Ayurvéda sokkal inkább a
fizikai világban való kiegyensúlyozott létezést segíti elő.
Lényege, hogy mindenkit a saját egyéni természete (Prakriti)
szerint egyedileg szemlél, és ehhez mérten ad javaslatokat a
személyes egyensúlyt szolgáló gyakorlás, étrend és életmód
kialakítása érdekében. Az Ayurvéda terápiás jelleggel tudja
alkalmazni a jóga ászanáit is a fizikai problémák kezelésére.
A Hatha jóga, mint elsődlegesen
fizikai fókuszú jóga tehát mindenképpen az Ayurvéda területéhez
tartozik a klasszikus jógahagyomány szerint. Nem véletlen, hogy
Krishnamacharya is egyszerre volt járatos az Ayurvédában (test és
szellem), a védikus asztrológiában (karma) és a jógában (lélek)
és hogy minden tanítványával személyre szabottan foglalkozott.
Már a régiek is tudták, hogy nem
mindenki lesz jógi. Mindenki máshol tart a Lélek fejlődésében.
Viszont az egészség megtartása fontos a társadalom fejlődése és
biztonsága érdekében. Nem véletlen, hogy az Orvostudomány, az
Ayurvéda a védikus irodalom egyik legjelentősebb területe, az
első a négy Upavéda, vagyis a védákat kiegészítő praktikus
irodalom közül.
Fontos azonban megérteni, hogy az
Ayurvéda, akárcsak a Hatha jóga sem csak a fizikumról szól.
Végcéljukat tekintve egy irányba mutatnak: céljuk, hogy
felismerjük isteni halhatatlan természetünket, az igaz Egy
természetünket, a Purushát, vagyis a Tiszta Tudatosságot.
Jógázni Ayurvédikus ismeretek
nélkül, terápiás célzattal, tehát egészségmegőrzési célból
kb. olyan mintha valaki élettani és anatómiai ismeretek nélkül
illetve ilyen tudással rendelkező segítő nélkül szeretne
gyógytornázni. A spirituális jógához nem árt egy guru egy
szellemi vezető, aki segít nagyobb megrázkódtatás nélkül
haladni a tudatosság útján. A fizikai jógához (hatha jóga)
pedig jó, ha legalább mi személyesen rendelkezünk Ayurvédikus
ismeretekkel, így elkerülhetőek a Vata betegségek, és a
nemkívánatos elszállás (ideggyengeség, fantáziálás,
nyújtáskényszer, nyughatatlanság, fizikai világtól való
elrugaszkodás stb.).
Összefoglalásként idézem tanárom,
David Frawley szavait:
“A klasszikus jógában a jóga a és
az Ayurvéda mindig összekapcsoltan jelent meg. Mikor a jógát
bevezették Nyugatra, azt az Ayurvéda nélkül mutatták be, inkább
úgy mint egy terápiás lehetőséget, vagyis yoga chikitsát.
Tradicionálisan a jóga nem volt fizikai terápia. A jóga mindig is
sadhana, vagyis spirituális út volt, hogy megvalósítsuk a
Purushát, vagyis a magasabb tudatállapotot. A terápiás vonal az
Ayurvéda területéről ered, mint a test és a lélek
gyógykezelése.”
Tudj meg többet magadról és tisztázd
le magadban, Te miért jógázol? Az önismeretben és a hosszú élet
megélésében sokat segít az Ayurvéda.
Om Dhanvantaraye Namah
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése