Asana focus No. 5: Vajrasana, the instant stomach relief

It is festive season and everyone enjoys the culinary pleasures of the Christmas table. It is definitely hard to resist, since all housewifes make their best, and on top of that we go to visit family and friends where we are in for more treat. Just for the sake of being polite you can’t avoid eating, it is impossible to keep your stomach empty. By the way it is the Kapha season, it is cold and damp outside and your body naturally craves for more food. You feel like eating a bit heavier and warmer dishes and this is all natural. But during Christmas and New Year this natural desire encounters serious challenges, and the moment will come when you sigh, ’Ouff, I can’t take any more, I am heavy and full.’

Yes, indeed, the feeling is uncomfortable, your tummy stretches, you can hardly move and all that you want is to lay down. But there is a solution. It is Vajrasana, one of the best „instant yoga solutions”. Vajrasana means diamond, or thunderbolt pose. Hm, quite an interesting denomination and honestly it sounds rather scary. The name is after its impact on the Kanda nadi and Vajra nadi, two important energy channels. Well, energy might be more understandably linked to the image of thunderbolt, right? Anyways, I guess it is just easier to remember that this is the pose that will instantly, (as fast as a thunderbolt) will take away your belly discomfort.

If you look at the picture, it is clear what a great pressure this position places on the legs, they are completely compressed and the blood circulation is also blocked. It is very tonifying. According to a literal interpretation, Vajra comes from the composition of Va+Ra, where Va means ’to move’ and Ra means ’radiant’, so Vajrasana is a pose which pumps, moves energy, blood, radiant life force to your upper extremities.

The best practical effect of Vajrasana is that it alleviates the strain on the digestive system. When your stomach is full, then the area of the abdomen gets congested with blood, therefore your mind gets dull. As the brain receives less blood support, you might easily feel sleepy. The discomfort feeling in your tummy is also caused by the temporarily enlarged veins, besides the fact that you also stuffed your belly to the fullest. Vajrasana presses the veins in the legs and lifts your spine into an upright position, by this latter action it also gently stretches your abdominal area (it is already a better position than the one you would assume after lunch sipping your coffee).

On Christmas day we had a fulfilling lunch with Mum, but I managed to talk her into sitting 5 minutes in Vajrasana. To help the action further we also applied the Vayu mudra. This one really helps to get rid of the unwanted „winds”. You do it like this: bend your index finger and place it on the root of the thumb, then press you folded index finger with the thumb. The other three fingers are relaxed. Palms facing up, place your hands on the thighs.

And the effect came as expected. After five minutes we got up feeling lighter and comfortable. It was a great relief.

How to do it?

Vajrasana is really easy. As you see you just need to sit down on the heels. If this is too difficult, then just place a pillow or folded blanket under the thigh and/or the ankle. Then just lengthen the spine and relax the shoulders, with an inhale lift the top of the head to the ceiling. Take your hands into Vayu mudra and just close the eyes. Focus on the belly. Breathe.

This is the only asana you can practice right after meals, so make use of all its benefits .

Ászana fókusz No. 5: Vajrasana, instant megoldás a gyomornak

Itt vannak az Ünnepek és mindenki élvezi a karácsonyi asztal kulináris örömeit. Nehéz ellenállni, hiszen minden háziasszony jól kitesz magáért, ráadásul még sokan vendégségbe is megyünk ahol még több finomság vár ránk. Már csak tiszteletből is csak enni kell, egyszerűen nem lehet megúszni a traktát. Mellesleg tél van és hideg és nyirkos idő, Kapha szezon. Ilyenkor amúgy is nagyobb az étvágyunk és ez természetes is. A nagy hidegben jobban kívánjuk a meleg, tápláló és kicsit nehezebb ételeket. De az ünnepekkel ez a természetes vágy nagy kihívásokkal kell, hogy szembesüljön és előbb utóbb elkövetkezik az a pillanat, amikor azt mondod, uff, nem bírom tovább. Nehéz vagyok, degeszre ettem magam. 

Igen, az érzés kellemetlen, feszül a has, alig bírunk mozdulni, csak lefeküdni van kedve az embernek. De van megoldás. Itt van a Vajrasana, az egyik legjobb „instant jóga szer”. Vajrasana annyit jelent, gyémánt póz, vagy másként villámcsapás, mennykőcsapás póz. Hm, elég érdekes elnevezés, kicsit félelmetesnek is tűnik. Azért hívják így, mert ez a póz nagy hatással van a Kanda nadira és a Vajra nadira, vagyis két fontos energiapályára. Az energia pedig értehetőbb módon kapcsolható össze a villámcsapás hasonlattal. Bár lehet, hogy egyszerűbb, ha azt jegyzed meg, ez az a póz, amely egy (villám)csapásra elmulasztja a nehézségérzetet.

Ha megnézed a képet máris látható, hogy ez a póz micsoda nyomást fejt ki a lábakra, teljesen összepréseli őket és elzárja egy ideig a vérkeringést is. Nagyon tonizáló hatású.  Egy szó szerinti értelmezés alapján a Vajra a Va+Ra szavakból jön össze, ahol a Va azt jelenti, hogy ’mozgat’, a Ra pedig annyit tesz, hogy 'sugárzó’, vagyis vajra, ebből összehozva egy olyan póz, amely energiát, vért, sugárzó életerőt mozgat, küld a felsőbb testrészek felé.

A legpraktikusabb hatása a Varjrasanának ez az emésztőrendszerre gyakorolt hatás. Ha tele van a gyomrod, akkor nagy vérbőség keletkezik a hasi tájékon, és emiatt az elme is elnehezül. Természetes, hogy hirtelen kevesebb vér jut az agynak,  amelynek következtében bódultnak érezhetjük magunkat. A feszülés a hasban a megtágult ereknek is köszönhető, amellett, hogy jól meg is tömtük finomságokkal a gyomrot. A Vajrasana viszont minden eret elszorít a lábakban, emellett a gerincet egyenes helyzetbe hozza és a hasfalat is enyhén megnyújtja  (legalábbis az összegörnyedt ebéd utáni kávézós testhelyzethez képest mindenképpen „emelkedettebb” pozícióba hozza azt).

Karácsony napján jól beebédeltünk Anyukámmal, de sikerült rávennem, hogy üljünk 5 percet Vajrasanában. Hogy  tovább segítsük a folyamatot a Vayu mudrát is felvettük. Ez a mudra nagyon megsegíti a nemkívánatos szelek távozását. Kivetelezése a következőképp történik: mutatóujj behajlít és ráhelyez a a hüvelykujj tövére, majd a behajlított újra rázársz a hüvelykujjal. A többi ujj lazán nyújtva marad. Így tenyérrel felfele helyezd rá a kezeket a combra.

És a hatás nem maradt el. Egészen megkönnyebbülten és könnyedebben keltünk fel. Kész megváltás volt.

Kivitelezés:

A Vajrasana nagyon könnyű póz, ahogy látod, csak le kell ülnöd a sarkadra. Ha ez nehéz, akkor helyezz be egy párnát, összehajtott takarót a lábszár fölé és/vagy a boka alá. Utána csak egyenesítsd a gerincedet, lazítsd el a vállakat és emeld fejed középpontját belégzéssel felfele. Vedd fel a Vayu mudrát és csak hunyd be a szemed. Fókuszálj a gyomortájékra. Lélegezz.

Ez az egyetlen ászana, amit közvetlenül étkezés után is végezhetsz, használd ki annak jótékony hatását.

Karácsonyi jókívánság fuvallatok

Teljesen megőrjített a gondolat, hogy itt kell töltenem Európában a telet. Utálom a hideget és nem bírom a havat. Természetemből fakadóan Vata vagyok, vagyis az éter és a levegő keverékének ayurvédikus konstitúciója (pszicho-fizikai alkat).  Eredendően könnyű vagyok és száraz, aktív és gyors, olyan mint a szél: könnyen magával tud ragadni a lelkesedés, vagy hisztissé válok mint egy tornádó, de akár hirtelen le is tudok nyugodni teljesen. Szeszélyes vagyok, szeles, és ki nem állhatom a hideg időjárást, a csípős északi szelet és a hó nehézkes nedvességét.

De itt vagyok, és már majdnem Karácsony van. És eddig még túléltem. A hangulati változásaim általánosságban kontroll alatt vannak, még nem fáztam meg és influenzát sem kaptam, ráadásul a sötét napok dacára egész jól érzem magam. Az optimizmus mindig győzedelmeskedik a szezonális depresszió ki-kibújó csírakezdeményei felett. Hát persze, hogy a jógám segít nekem napról-napra. A Vatáknak alapvetően melegítésre és stabilitásra van szükségük, hogy kiegyensúlyozzák száraz és igen aktív természetüket. Így hát ennek megfelelően alakítom ki én is a gyakorlásomat. Reggelente jó alaposan bemelegítek, felcsiholom a belső tüzet, aztán folytatom a Surya Namaskarral. A napüdvözletet mantrákkal végzem, hogy jobban összpontosítsam az elmémet, és hogy megnyugtassam az örökké vágtató gondolataimat.  Miközben mantrázok, gyökeret eresztek a sarkaimon át a földbe és megnyitom a szívemet. A Vaták hajlamosak a félelemre, szorongásra és alapvetően gyenge idegrendszerrel verte meg őket a sors, így aztán az kell nekik, hogy védelmet és tápláló szeretetet kapjanak. Minthogy az egyik elementáris összetevőjük az éter, a hang terjedésének természetes közege, a Vatáknak nagyon hasznára válik a kántálás és a mantrázás. Fokozott érzékenységük még inkább fogékonnyá teszi őket a hang gyógyító erejére.

Imádok énekelni, kántálni, azért is, mert ez annyira összehozza az embereket és megteremti a közösség melegét.

A múlt héten karácsonyi ünnepséget tartottunk az Asram jógaközpontban. A végén Steve, az egyik kedves amerikai kollégánk előkapta a gitárját és elkezdtünk énekelni. Csodálatos volt, ahogy lassan mindenki bekapcsolódott. Amikor kifogytunk a dalokból, megtanítottam a többieknek a Bolo Narayana kezdetű dalt, mindenkori kedvencemet Indiából. Ez a dal a Mysore-i oktatói tanfolyam résztvevőire emlékeztet, meg arra hogy hogyan is énekeltünk ott együtt. Ez a dal annyira boldog és vidám, hogy egyik este, az esti gyakorlás után,amint elindultunk felfele a chai cornerre, mind rázendítettünk ott az utca közepén. Hangosabbak lettünk mint az Indiaiak, de még a furcsa tekintetek sem tudtak csendre bírni bennünket. Csak dőlt belőlünk a hang, boldogsággal és lelkesedéssel töltve meg lelkünket. Belegabalyodtunk egymás eksztatikus énekébe és csak húztuk egymást bele egyre jobban ebbe a hangörvénybe. Az energiák magasra szöktek. Még most is, ahogy ezt írom, érzem a melegséget a szívemben. És aztán most, ahogy a többi tanárokkal énekeltük múlt héten, no hát a hatás itt sem maradt el. Hirtelen közelebb kerültünk egymáshoz, megosztottunk valamit, és baráti szerető kedvességet (metta) kreáltunk magunk  körül.

Szóval ha a Vaták melegségre vágynak, akkor legjobb ezt a felolvadást az emberi szeretet kályhája mellett keresni. A karácsonyi időszak remek lehetőséget ad ennek az érzésnek a táplálására. Ez az évben a legszebb ünnepünk, különösen ha bele tudsz olvadni annak  igazi szellemiségébe, és nem veszel el a karácsonyi shopping frászban. Nagyszerű lehetőség a Karácsony arra is, hogy beszélj olyanokkal, akiket már rég nem láttál, vagy hogy megint felvedd a kapcsolatot távolabbi rokonokkal. Igaz, hogy a Vaták szenvednek legjobban az évszaktól, de minden más alkatú emberre is kihat a tél hidegsége, nedvessége és sötétsége. Mindannyiunk kíván egy kis extra meleget, fényt és szeretet az életébe, különösen az évnek ebben a szakaszában. Úgyhogy csak légy magad az Ajándék, ajánld fel ezt a szerető kedvességet másoknak, mint a szíved legbelsőbb adományát. A fizikai ajándékok nem annyira fontosak, az embereknek vagy tetszik vagy nem, de ha adsz nekik egy igazi élményt, az velük marad sokáig. Sat Chit Ananda: vagyis Lét, Tudatosság, Boldogság, másként, Élet, Fény és Szeretet, a jóga „szentháromsága”. Add magadnak ezt az ajándékot, és oszd meg másokkal is.

Mindenkinek nagyon Áldott Karácsonyt Kívánok!

Sok szeretettel:

Yoginigabi 

 

Windy Wishes for Christmas

I was absolutely terrified by the idea of spending the winter here in Europe. I hate cold and I can’t stand the snow. By nature, I am a Vata, the ayurvedic constitution of air and ether. I am naturally light and dry, active and quick, so like the wind: I can be blown away by enthusiasm, get hysterical like a tornado, or instantly calm down completely. I am volatile and I really dislike the cold climate, the chilly Nordic wind and the heavy dampness of the snow.

But here I am and it is almost already Christmas. I survived so far. My mood swings are generally under control, I had no cold or flu yet, and despite the dark days I feel quite all right. Optimism always wins over the sprouting seeds of seasonal depression. Of course, my yoga helps me day after day. Vatas need warming and grounding to counteract their dry and highly active nature.  So I alter my exercises to meet these needs. I do a good warm up to create inner heat, and then I continue with Surya Namaskaras. I do it with mantras to focus my mind and to slow down my ever flying thoughts. While chanting, I root my heels down, and I open my heart. Vatas tend to be fearful and have weak nerves, so they need to feel protected and nurtured. As one of their elemental components is ether, the element needed for the propagation of sound, they benefit a lot from chanting and mantras. Their sensitivity makes them even more receptive for the healing power of sounds.

I love chanting, also because it brings people together and creates the warmth of community.

Last week we had the yoga Christmas celebration at Asram Yoga center. At the end Steve, our nice American colleague took out his guitar and we started to sing. It was lovely as everyone joined in. When we ran out of songs, I taught them Bolo Narayana, my all time favorite from India. It remembered me of the Mysore teacher‘s training group, as we used to sing it there. This song was so happy and cheerful that one night, right after the evening practice, just while walking up to the chai corner, we all started to sing it on the street. We got louder than the Indians, but not even the strange looks could stop us. The sound was just flowing, bringing us happiness and enthusiasm. We got caught up in each other’s ecstatic voices and just pulled one another into this whirlwind of sound. The energy was high. Even as I write this right now, I feel the warmth in my heart. And now that we sang it with the fellow teachers here, the effect was the same.  We got closer to each other, we shared something, we created loving kindness (metta).

So if Vatas need warmth, the best is to seek this melting by the fireplace of human kindness. The Christmas season can be a wonderful occasion to cultivate this feeling. This is our best celebration in the whole year, especially if you get absorbed more in its true spirit than in the last minute shopping. It is also a great excuse to talk to people you haven’t seen in a while, or to catch up with distant family members. Vatas suffer most from this season, but all other constitutions are influenced by the cold, moist and darkness of winter. We all need some extra warmth, light and love in our life in this moment of the year. So be yourself the present, offer this loving kindness, the real gift of your heart to others. Material presents are not so important, people will like it or not, but if you give them an experience, that will remain with them for a long time. Sat Chit Ananda: Being, Consciousness, Bliss, or Life, Light and Love, the sacred trinity of Yoga. Bring this present to your life and to those of others.

I wish all of you a Very Blessed Christmas.

With lots of love,

Yoginigabi

 

Asana focus No. 4: Garudasana

A truly exotic yoga pose. Legs and arms are interlaced and the whole body takes an exquisite shape, and on top of that you need to balance. Garudasana or Eagle pose is a real challenge. This pose is usually categorized amongst the beginner poses, but to perform it with grace and poise might as well take years. Of course, again by beautiful and correct performance I mean when you are able to do it from the first move till the last (coming back into Tadasana) with ease and elegance as a glorious eagle. When  you can remain in focus and you are able to hold it for ten breaths with perfect inner control and calmness.

This asana squeezes the whole body and it pushes all the energy towards the brain. In addition, there is a strong concentration with the eyes, the focussing with your will power, just as you did it in Vrksasana. Therefore this pose also belongs to the asanas that enhance concentration and balancing skills. Yet in the meantime Garudasana tones the calves, the thighs, works the buttocks and the tummy and perfectly prepares the back and the shoulders for more complicated balancing and inverted poses like handstand, headstand and scorpion. At those poses the perfect positioning of the scapula and the power of the shoulders will come very handy. To do these more advanced asanas, you will need the strenght of the arms, the force of the core, the stability of the back and enhanced concentration skills. So Garudasana is a brilliant preparation for the more difficult poses. Not to mention that this asana in itself is a very effective exercise to keep your joints well lubricated and flexible enough to prevent arthritis.  

How to get into the pose?

- Stand in Tadasana and bend your knees. Then take your whole body weight on the left leg, and wrap your right leg around the left leg.

- Lift up the arms and take them to shoulder height, tilt the pelvis to the front and hold your belly in.

- Then take the left arm above the right elbow and interlock the arms until the hands are pressed together.

- Lift the elbows until they get into one line with the shoulders, then gently bring your shoulders back and pull the shoulderblades down. 

- Exhale and pull the belly in and keep tilting the pelvis to the front, do not allow the lordosis to grow in your lower back. Feel the muscles contracting, feel the thighs and the palms pressing.   

- Look front with a determined look and focus on an unmoving point. 

 

Tips for beginners:

If you cannot interlock your legs fully, then just place your right little toe slightly above your left ankle or you can even take support with the tip of your toes on the floor. 

If you can’t yet intertwine the arms, then don’t force it. Rather grab with the hand your opposite shoulder and bring the elbows above each other and this way lift the elbows unto the level of the shoulders. Then pull the shoulders back and scapula down. Always be true to yourself and do not want to jump instantly up to the sixth floor. When you build a house, first you shall have your foundation and then you can pull up the walls.

It is funny that I always found this pose to be hard, maybe because I have weak legs and my eyes are not so good, so focussing was difficult. But today I came very solidly into the asana. It just happened, unexpectedly perfectly. I was standing in garudasana for at least ten breaths with such stability than never before. I could feel as all my little bits and pieces were falling into the right place and suddenly an incredible feel of solidity overrode me. I have arrived, and finally I could get on wings like a magnificient eagle.

Ászana fókusz no. 4: Garudasana

Egy valóban egzotikus jógapóz. Kezek, lábak összefonnak, az egész test valami különös formát ölt és mindehhez még egyensúlyozni is kell. A Garudasana, vagyis magyarul a Sas póz, igazi kihívás. Valójában  az alapászanákhoz tartozik, de ahhoz hogy igazán szépen és elmélyülten tudd végrehajtani, lehet hogy évek kellenek. Persze most megint arra gondolok, hogy a szép és pontos kivitelezés az, amikor az első mozdulattól az utolsóig, a Tadasanába való visszaérkezésig elegáns és fenséges tudsz maradni, mint egy büszke sas. És közben megvan a fókusz is és ha kell, akkor akár tíz lélegzetig is megtartod a pózt a kellő belső nyugalommal. 

Ez az ászana végigfacsar az egész testen és minden energiát felfele szorít az agy irányába. Ráadásul ehhez jön az erős koncentráció a szemekkel, az akaraterővel történő összpontosítás, akárcsak a Vriksasanánál.  Ez a póz is a koncentrációt fejlesztő gyakorlatok közé tartozik és az egyensúlyérzéket is fejleszti. De mindeközben fantasztikusan formálja a vádlikat, erősíti a combokat, megdolgoztatja a farizmokat és a hasizmot, és remekül előkészíti a hátat és a vállakat a további egyensúlyozó és lefele fordított pózokra mint a kézenállás, fejenállás vagy skorpió póz. Azoknál ugyanis különösen fontos lesz a lapockák pontos helyzete és a vállak ereje. Ezekhez a nehezebb ászanákhoz egyszerre kell a karok ereje, a központ tartása, a hát stabilitása és a megnövekedett koncentrációs készség is. Tehát a Garudasana egy nagyon remek előkészítés a nehezebb ászanákhoz. Arról nem is beszélve, hogy ez az ászana önmagában egy nagyon hatékony gyakorlat az ízületek ruganyosságának a megőrzéséhez és az arthritis, a sokízületi gyulladás megelőzéséhez.

Hogyan vegyük fel a pózt?

- Állj Tadasanában majd hajlítsd be a térdeidet. Így vidd a testsúlyt a bal lábadra, majd csavard köré a jobb lábadat. 

- Emeld meg a karokat vállmagasságig, billent a medence kissé előre és tartsd a hasadat.

- Most könyök felett keresztezd a bal kart a jobb felett és csavard őket össze egészen a tenyerekig.

 - A könyöködet emeld fel addig, hogy azok a vállakkal egy magasságba kerüljenek, majd finoman kilégzéssel húzd vissza a vállakat és told lefele a lapockákat.

- Még egy kilégzéssel húzd be a hasadat, medencét folyamatosan billentsd előre, ne hagyd hogy a derekad lordosisa fokozódjon. 

Érezd ahogyan megfeszülnek az izmok, egymásnak szorítanak a combok és a tenyerek. A szemekkel pedig nézz határozottan előre és fókuszálj egy mozdulatlan pontra.

Trükkök kezdőknek:

Ha nem tudod összefonni a lábaidat, akkor csak először tedd a jobb kislábujjadat a bal bokád fölé, vagy támaszkodj meg a lábujjakkal a talajon. 

Ha még nem tudod összetekerni a karokat, akkor inkább ne erőltesd. Csak fogd meg az ellentétes válladat, két könyök egymás fölé helyez és így emeld a könyöködet vállmagasságig. Majd onnan húzd a vállakat vissza és a lapockákat lefele. Mindig légy őszinte önmagadhoz és ne akarj rögtön a hatodik emeletre felugrani. A házépítésnél is először le kell rakni az alapokat, amire aztán már lehet építeni. 

Érdekes, hogy sokszor nekem nehéznek bizonyult ez a gyakorlat, talán azért is, mert elég gyengék a lábaim, meg a szemem sem túl jó, így a fókuszálás nem ment könnyen. De ma valahogy egészen stabilan megérkeztem a pózba. Csak megtörtént az egész, váratlanul tökéletesen. Ott álltam tíz be- és kilégzésig olyan stabilan, mint korábban még soha. Éreztem, hogy minden porcikám a helyére került és valami hihetetlen stabilitás érzése öntött el. Megérkeztem, és végre szárnyalhattam mint egy fenséges sas.   

Swami Maheshananda: Yoga and creativity

Last week I got a newsletter from Asram Yoga center informing that a wandering Indian swami, Swami Maheshananda will pay a visit and give a lecture on Yoga and creativity. I got excited, and inside I said Yes, I am coming! Oupps, but the lecture was scheduled in the same time span as my regular Thursday class. Oh no. But life may surprise you rapidly and in two minutes I got a mail from the director of the yoga studio in which she asked me to be the translator for the Swami. I was very happy and truly felt honored by the request.

The great day had come and I was again travelling home from Sarospatak after a week of hard work. I did several hours of massage daily and on top of that gave 4 days yoga workshop. So physically, I was a little tired, but driven by enthusiasm I was almost “flying” back to Budapest. The sky produced some wonderful light parade again. For November the weather was unexpectedly warm and sunny and these I always consider signs that I shall continuously notice. As above, so below.

Entering the yoga center, of course the first person I saw was the Swami. He was standing in the door, undoing his laces; he just arrived a second earlier than me. I quickly introduced myself and we started conversing. Since my last post “Guru or not guru”, I felt a great desire to meet someone spiritually advanced. Therefore, I must admit that I was full of expectations as regards our meeting. I longed more than anything to be in the presence of a person with a higher vibration. And voila, here is the Swami, his being radiates with calmness, wisdom and light. It is not his words that count the most, but his pure being, his presence. I was not disappointed. He is real, and I felt gratefulness and bliss in my heart that I could get so close to him. I was consciously bathing in the energies he ushered in, thus despite my tiredness the translation went smoother than I’d anticipated.

The lecture dealt with the connection of yoga and creativity. For me this topic was of particular interest, since I wrote already about it in this blog, not to mention that I constantly feel that this subject is a definite momentum of my life. Swami Maheshananda started from the question: What is Hatha yoga? It is interesting that no matter the number of actual or would be yoga teachers present in the room, no one could answer properly. Maybe, it was just a momentarily lapse of focus, or sheer embarrassment, but anyways, it convinced me of the importance of the proverb: Repetitio est mater studiorum, in other words, Repetition/revision is the mother of learning, so it is always useful to repeat what was studied before.  So, Ha and Tha, directly translated from Sanskrit mean Sun and Moon. Hatha yoga is the balancing of Sun and Moon, male and female, active and passive, rational and emotional energies in the human body. This balance comes from the proper functioning of the three most important nadis, the Ida, the Pingala and the Sushumna. Ida on the left side represents the energies of the Moon, Pingala on the right is the energy channel of the Sun, and Sushumna in the middle comes into play once the two previous are balanced making it possible for the Kundalini energy to  rise up, towards the brain in the central channel, in the Sushumna. 

Kundalini is traditionally represented as a dormant snake coiling up at the bottom of the spine at the root chakra. As they go up on the sides of the spine, Ida and Pingala are crossing each other and their intersections form the chakras.  The Kundalini must travel through all the chakras, individually activating them and opening their elemental energies so that the nervous system gets prepared for the arrival of Kundalini to the brain.

And what happens when the Kundalini gets to the brain and opens completely the crown chakra? Well, that is the moment, when your individual soul, transitionally captured in a mortal body can finally liberate itself and unite with the universal consciousness, the Purusha, from which it was separated at its reincarnation into a human body. This is when the Unio mystica, the final Union is achieved, and the goal of Yoga is obtained. As a human being, you realize your true nature as pure consciousness.

You also need to come back to this pure consciousness, once you want to create something. If you wish to bring a new entity into this world that had not existed before. To all creation you need something divine, therefore you must find that divine sparkle within, your own way, your personal connection to the eternal consciousness. As one of the participants expressed it beautifully, creativity is when you colour the outside world from the inside. Yes, and this also starts by the balancing of the Ida and Pingala. You go beyond the emotions and feelings of the Ida, and you also calm the thoughts, reasons and activity of the Pingala. Once these have an equal share on the plates of the scale, in that perfect balance they become weightless, they become unimportant. You can focus on something else. Naturally, the energy flows into the Sushumna, and your soul opens to the Higher Self and through that to the cosmic consciousness, the Purusha.  Through this communication tunnel you gain direct knowledge. Not by thinking or sensing/feeling, but without any kind of ego distortion. And this direct knowledge will help you in creation, in art, in bringing in new qualities, in the coloring of the world from the inside.

The way to true creativity leads through yoga, through the calming of the fluctuations of the mind, and in the same time the manifestation of creativity is a meditation on its own right, it is a creative state, when your focus (dharana) gets concentrated on one point (dhyana, meditation). All sorts of actions, let them be the most simple ones  – to follow the example of the Swami e.g. sweeping the floor in an ashram – may be carried out so creatively, effortlessly and with the power of creation if you do them in this meditative state. 

Think about it, what a great opportunity, you can create in each moment of the day, and you might experience the endless power of creation of the Purusha even in the most mundane activities. Live and experience the joy of creation.

Swami Maheshananda: jóga és kreativitás

A múlt héten hírlevél érkezett az Asram jógaközponttól, hogy jön hozzánk előadást tartani a vándorló Swami Maheshananda és a téma a jóga és a kreativitás lesz. Egyből izgatott lettem, és belül rögtön kimondtam az igent, megyek! Oupss, de az előadás pont akkorra volt időzítve mint az én rendes csütörtöki  jógaórám. Ajajj. De az élet elképesztő fordulatokat kreál, két percen belül jött egy üzenet a  jógaközpont vezetőjétől, melyben felkért, hogy legyek én a tolmács. Nagyon boldog voltam és nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy pont engem kérnek meg.

Elérkezett a nagy nap, és én megint Sárospatakról jöttem éppen vissza, egy hét kemény munka állt a hátam mögött, minden nap több órás masszírozással és mellette még jóga workshopot is tartottam. Szóval fizikailag kicsit fáradt voltam, de a lelkesedéstől szinte röpültem hazafelé. Az égen is csodálatos fényjáték volt már megint, novemberhez képest hét ágra sütött a nap és ezek mind jelek, amelyekből folyamatosan olvasnunk kell. Ahogy fent, úgy idelent.

A jógaközpontba belépve délután naná, hogy pont a Swami állt éppen előttem. Csak egy pillanattal érkezett korábban és még éppen a cipőjével bíbelődött. Rögtön bemutatkoztam neki és máris beszélgetni kezdtünk. A legutóbbi ’Guru vagy nem guru’ írásom óta hatalmas vágy ébredezett bennem, hogy milyen jó lenne valami spirituálisan igazán haladó ember közelébe kerülni, így bevallom nagy várakozás volt a szívemben a mostani találkozóval kapcsolatban. Mindennél jobban vágytam rá, hogy egy magasabb rezgésű ember közelébe kerülhessek. És tessék itt a Swami, lényéből árad a nyugalom, a bölcsesség és a fény. Nem a szavai számítanak elsődlegesen, hanem maga a létezése, a jelenléte. És nem csalódtam. Igazi volt és hálát és örömöt éreztem a szívemben, hogy a közelébe kerülhettem. Tudatosan fürdőztem az általa behozott energiákban. És így a fáradtságom ellenére a fordítás is gördülékenyen ment.

Az előadás a jóga és kreativitás kapcsolatával foglalkozott. Ez nekem különösen érdekes volt, hiszen erről már én is írtam egyszer a blogomon, és folyamatosan úgy érzem, hogy ez a téma meghatározó eleme az életemnek. Swami Maheshananda onnan indított, hogy megkérdezte mi is az a Hatha jóga. Érdekes volt, hogy annak dacára, hogy a teremben számos jógaoktató vagy annak készülő résztvevő volt, mégis senki nem tudott válaszolni a kérdésre. Lehet, hogy pillanatnyi kihagyás volt, de ez is meggyőz arról, hogy milyen fontos a latin tétel: „Repetitio est mater studiorum”, Ismétlés a tudás anyja, így sosem árt feleleveníteni a tanultakat. Szóval Ha és Tha, vagyis szakszkritből lefordítva Nap és Hold. Vagyis a Hatha jóga az emberi szervezetben megjelenő Nap és Hold, férfi és női, aktív és passzív, racionális és emocionális energiáknak a kiegyensúlyozásáról szól. Ez az egyensúly pedig elsősorban a három legfontosabb nádi, az Ida, a Pingala és a Sushumna megfelelő működéséből áll elő. Az Ida a baloldali, a Hold energiáit megtestesítő,  a Pingala a jobboldali, a Nap aktivitását magában hordozó energiacsatorna, középen található pedig a Sushumna, amely a két előbbi egyenletes és kiegyensúlyozott működése esetén nyílik meg, hogy abban aztán felfele, az agy felé kezdhessen kúszni a Kundalini energia. 

A Kundalini energiát alvó kígyóként szokás ábrázolni, ahogy a gerincoszlop alján a gyökércsakránál összetekeredik. Az Ida és a Pingala pedig a gerinc két oldala mentén ahogy felfele haladunk folytonosan egymást keresztezik, és metszéspontjaiknál találhatóak a csakrák. A Kundalininek végig kell haladnia az összes csakrán, egyenként aktiválva azokat és megnyitva azok elementáris energiáit ahhoz, hogy az idegrendszer lassan felkészülhessen a Kundalininek az agyba jutására.

És mi történik akkor ha a Kundalini feljut az agyba és megnyitja teljesen a koronacsakrát? No hát akkor tud végre az egyéni, egyelőre testbe zárt lelked végleg kiszabadulni és egyesülni a végtelen tudatossággal,a Purushával, amiből testbe születésekor kiszakadt. Ekkor valósul meg az unio mystica, az egyesülés, vagyis a jóga célja beteljesül. Az ember felismeri valós természetét, amely maga a tiszta tudatosság.

Ehhez a tiszta tudatossághoz kell visszatérned akkor is, ha valamit teremteni, kreálni szeretnél. Ha valami olyasmit kívánsz behozni ebbe a világba, ami addig még nem létezett. Minden teremtéshez valami isteni szükséges, ezért kell, hogy megtaláld magadban az isteni szikrát, az utat, a személyes kapcsolatodat a végtelen tudatossághoz. Ahogy az egyik résztvevő gyönyörűen megfogalmazta, a kreativitás az amikor a külső világot belülről kiszínezed. Igen, és ez is azzal kezdődik, hogy az Idát és a Pingalát kiegyensúlyozod. Az Ida emociót, az érzelmeket, és a Pingala aktivitását és realizmusát, az észérveket, és gondolatokat is meghaladod, lecsillapítod. Ezek a mérleg serpenyőjén egyenlő arányban szerepelnek és ebben a tökéletes egyensúlyban már „súlytalanná”, jelentéktelenné válnak. Valami másra lehet összpontosítani. Az energia természetesen a Sushumnába tolul és megnyílik a lelked is a felsőbb éned és azon keresztül a kozmikus tudatosság, a Purusha felé. És ezen a kommunikációs csatornán keresztül direkt, közvetlen tudás birtokába jutsz. Nem a gondolkodáson vagy az érzéseken keresztül, hanem mindenfajta egótorzítás nélkül. És ez a közvetlen tudás segít téged az alkotásban, a teremtésben, valami új minőségnek a behozatalában, a világnak a belülről való kiszínezésében.

A kreativitáshoz a meditáción, a jógán, vagyis az elme hullámzásainak a lecsendesítésén keresztül vezet az út, és egyben a kreativitás megvalósulása maga is egyfajta meditáció, egy alkotó állapot, amikor a figyelem (dharana) huzamosabban egy pontra összpontosul (dhyana). Minden cselekedet - legyen az akár a legegyszerűbb foglalatosság, mint például a Swami példáját idézve az asramban a padlósúrolás, - ilyen kreatívan, könnyedén és teremtő erővel valósul meg, ha ebben a meditatív állapotban végezzük.

Gondold meg micsoda lehetőség, a nap minden pillanatában teremthetsz és a legszimplább cselekvésben is megtapasztalhatod a Purusha végtelen alkotó hatalmát. Éld meg az alkotás örömét!

Guru or not guru?

If you want to study something seriously, you know how important it is to have a good teacher, a great master. When we were at school we used to complain endlessly about bad teachers, unconsciously suggesting that by ourselves we would have been able to achieve much more, e.g. obtaining a perfect understanding of maths. Yes, mathematics, I think one of the best examples to demonstrate bad teachers, although this is supposed to be such a logical subject, yet often so badly explained.

Nowadays spirituals seekers and masters galore, there are thousands of directions in yoga too. It is excellent, when in the yoga world too, the ego comes forth and various swamijis and gurujis are preaching you the exclusive truth. Uncountable ashrams are scraping the ancient sky of India and at these places the cult of personality might get stomach-turning. Of course, not all of them are of this kind, but I think it always gets dangerous when spirituality becomes in any way institutionalized; once the human factor steps in. It is hard to distinguish the Right ones from the false prophets. But the same is true for the shelves of European bookshops. You might actually get a headache by going through the esoteric section ranging from Angels and Wiccas to the moneymaking masters. In my country previously everyone was an “expert” in football and politics, but today it seems, that all became an adept of spirituality. I know I am highly critical and that is not too positive, but sorry, I had to let this out here and now.

It is a general principle that the spiritual seeker needs the support of a Guru. Guru, the word means the “dispeller of darkness”. And they usually add that once the aspirant is ready, the master will appear. You can find a wonderful example to this in the biography of Paramhansa Jogananda (Autobiography of a Yogi, Chapter 10) where he describes the moment of his wonderfully accidental meeting with his guru, Sri Yukteswar. Check it out, I was moved to tears while reading it. I wish we could all find the guru who is so perfect for us, who loves us so infinitely and who knows better than us what methods will promote best our learning.

Unfortunately, I don’t have such a guru, I wish I had one, but maybe I am not yet ready for him to enter my life. Anyways, “in the meantime” I follow the idea of Osho which says that either you decide to follow a master without resistance, or you become your own master. It might be easier to follow a charismatic leader, but I feel unable to do so and accept things “just because”. Thus, I remain my own master and I learn from myself about myself. At the end, this is also svadhyaya, one of the niyamas, part of self-study.

Everyone who comes your way is a potential guru. But why? Because they place a mirror in front of you. They all give you the chance to see yourself through your reactions. It is usually quite tough. Especially if you don’t understand why did life burden you with certain things in a certain time? Sometimes it is impossible to understand, and maybe you don’t need to, but the point is not to miss even one single opportunity to learn. Everyone crosses your path to teach you something. And the more annoying or irritating they are, the better chance you have for personal development.

Observe your human relationships which are disturbing. Gaze into the mirror they offer you and do not look at the figure holding it, only focus on the soul you are seeing. Focus on self-study, and forget human games. Do not fight back, there is no need to, that figure is unimportant. For you, you are the most important. So watch yourself only and learn. True self-study is best achieved through meditation, but who decides what counts for a correct meditation? There is no such objective measurement. And many are those who are visioning many colorful things in the name of meditation, yet they are so far from knowing what meditation really is. I don’t know it either, I am just trying to get to that level, but I see how easy it is to mislead yourself in your „deep introspection”.

With all this, I don’t want to encourage you to quit meditation, I just wanted to suggest to remember that every time you have a clash with another person in everyday life, everything is for real. Nothing is an accident. The law of attraction works always and ever. So what your mind wants, even unconsciously, you will attract it. And the people will arrive to your life to hurt and upset you. But you just learn and see why you received them? Which inner fear, stress, imperfection are they the outer reflections of? What do they tell you? Not with their words or with their person, but by the mere fact that they came right this moment into your life.  

Be your own guru, and dispel the inner darknesses of your soul. 

Guru vagy nem guru?

Aki komolyan szeretne valamit megtanulni, elsajátítani,  az tudja milyen fontos, hogy az embernek jó tanára, jó mestere legyen. Az iskolában is mennyit panaszkodtunk anno a rossz tanárokra, kimondatlanul is azt sugallva, hogy bennünk igenis megvolt a képesség például a matematika tökéletes megértésére. Igen a Matek, szerintem az egyik legjobb példa a rossz tanárokra, pedig olyan logikus tárgyról van szó, de mégis annyira rosszul lehet magyarázni.

Manapság rengeteg a spirituális kereső és rengeteg a mester, ezerfélék az irányzatok a jógán belül is. Szép az, amikor a jógában is előtör az ego és különféle swamijik, meg gurujik osztják kizárólagos jelleggel az észt. Asramok ezrei magasodnak Indiában, ahol a személyi kultusz gyomorforgató méreteket ölthet. Persze nem mind ilyen, csak nagyon veszélyes szerintem minden, ami már valamennyire is intézményesedik. Ahol belép az emberi faktor. Elég nehéz kiszűrni, hogy ki is az Igazi és kik a hamis próféták. De ez igaz az európai könyvesboltok polcaira is. Kész fejfájás néha végignézni az ezoterikus részleget az angyaloktól a boszorkányokon át az önjelelölt mesterekig. Nálunk itt régen mindenki értett a focihoz meg a politikához, de lassan úgy tűnik, mindenki ért már a spiritualitáshoz is. Tudom, kritikus vagyok és ez nem pozitív, de bocs, ezt most itt ki kellett engednem magamból.

Általános tétel pedig, hogy Guru kell a kereső mellé. A guru szó maga annyit tesz,  hogy a sötétség eloszlatója. És ehhez még hozzá szokás tenni, hogy amikor a tanítvány kész, akkor megjelenik a mester. Csodálatos példája ennek, ahogy Paramhansa Jogananda leírja önéletrajzában (Egy jógi önéletrajza, 10. fejezet) azt a pillanatot, ahogy egészen csodás „véletlenszerűséggel” egyszercsak megismerkedett Sri Yukteswarral. Olvassátok el, én egyszerűen a könnyekig meghatódtam rajta.  Bárcsak mind megtalálhatnánk azt a gurut, aki ilyen tökéletes a számunkra, aki ennyire nagy szeretettel van irántunk és aki pontosan tudja, hogy milyen módszerekkel lesz tökéletes a tanulásunk.

Nekem sincs ilyen gurum és persze vágyom rá, de talán még nem is vagyok kész arra, hogy belépjen az életembe. Ki tudja. Mindenestre addig is követem azt az Osho féle gondolatot, hogy vagy válassz magadnak egy mestert és kövesd őt zokszó nélkül, vagy légy a magad mestere.  Könnyebb másokat követni talán, de én nem tudok „azért mert csak” elfogadni bizonyos dolgokat. Így egyelőre maradok a magam mestere és tanulok magamtól magamról. Végülis ez is a svadhyaya, vagyis az egyik niyama, az öntanulmányozás része.

Mindenki aki szembejön potenciális guru. Miért is? Mert tükröt tartanak eléd. Mind megadják neked a lehetőséget arra, hogy önmagadat meglásd a reakcióidon keresztül. Ez gyakran igen nehéz. Pláne, ha az ember nem érti, hogy most bizonyos dolgokat miért is kapott meg az élettől. Nem mindig tudjuk megérteni, hogy mi miért történik és talán nem is szükséges, az viszont fontos, hogy ne mulassz el egyetlen lehetőséget sem a tanulásra. Mindenki azért jön veled szembe, hogy valamire felhívja a figyelmedet. És minél jobban felbosszantanak vagy irritálnak annál jobban ott van a lehetősége a tanulásnak.

Figyelj azokra az emberi kapcsolataidra, amelyek idegesítenek. Nézz bele a tükörbe, amit eléd tartanak és ne a figurára koncentrálj aki azt tartja, hanem a lélekre, akit benne meglátsz.  Öntanulmányozás, nem pedig játszma. Ne vedd fel a kesztyűt a figurával, ne kezdj vele harcolni, nem kell az emberi játszma, ő nem érdekes.  Önmagad számára Te vagy a legérdekesebb. Nézd csak magadat és tanulj. Az igazi öntanulmányozás meditációval a legtökéletesebb, de hát ki ítéli meg hogy helyesen meditálunk e? Nincs objektív mérce. Rengetegen vannak akik mindenfélét összevízionálnak meditálás címén, de valóban nem tudják mi az igazi meditálás. Én sem tudom, csak próbálkozok vele, de látom, hogy mennyire könnyen félrevezetheti magát az ember nagy belső elvonulásában.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy hagyd a meditálást, csak azt, hogy figyelj arra is, hogy ha a hétköznapokban emberekkel ütközöl ott minden élesben megy. És semmi sem véletlen. Mindig és mindenkor működik a vonzás törvénye. Amit magának megkíván az elméd, akár tudat alatt, azt fogja bevonzani.  És megjelennek azok az emberek akik bántanak, kellemetlenkednek. De Te csak tanulj, lásd meg, hogy vajon most miért kaptad őket. Milyen belső félelmed, szorongásod, tökéletlenséged külső megjelenései ők? Mit tanítanak neked? Nem azzal amit mondanak, és nem személyükben, hanem pusztán azon tény által, hogy most megjelentek az életedben.

Légy a saját gurud és oszlasd el a lelked belső sötétségeit.

Asana focus No. 3: Vrksasana

At first sight, the name of this asana sounds like a tongue twister, but once we translate it from Sanskrit it becomes one of the simplest asana names: tree pose.

It’s nice and easy, and as the Latin said, “Nomen est omen”, the name is a sign. The asana itself is a simple posture, although it serves as a powerful preparation for more complicated balancing poses. It also improves your concentration skills. But let us see the photographic demonstration and then many things will become clear.

You can do it with hands in Namaste in front of the chest, or above the head with palms pressing. The previous version works more your pectoral muscles (pectoralis major), and version two exercises, likewise parvatasana, the muscles of the shoulder, the scapular muscles. So again, you decide which version you need more in your current physical condition.

By looking at the picture, you might have already noticed the areas of focus of Vrksasana: the legs, the opening of the hip, work on the arms and the back, although the main point is on the balancing and concentration. When I teach, I tell my students to focus on the three lines of force. The first one is connecting the soles and the top of the head, the second lies between the uplifted knee and the opposite side of the ribcage and the third is coming out from the eye representing your will power.

But how shall we get into this pose?

First, take your weight on the left leg and slowly start lifting the right. Place your right heel into the left groin or if that is too hard, you can also place it above or under the knee, just avoid putting pressure on the extended knee. Concentrate on an unmoving target and find your balance in this position. It helps, if you gently push your hip to the front and pull the knees to the back. But to achieve this movement focus on the opening of the hip and do not force anything. Focus on the opening, as if you gave place to something new to come in. Then slowly lift up the arms by the side as you exhale and bring them into Namaste at the chest, or together above the head. Hold it for a while and when finished, to avoid knee injuries, come out from the pose with control by grabbing the ankle with the hand.

It is important that you constantly pour your attention to your focal point and avoid blinking. The longer you can resist the distracting urge to blink, the more powerful this exercise will become. This heightened concentration naturally occurs when you are extremely attentive. This is exactly the mechanism that this asana uses, by artificially creating a situation of intensive focusing. In the end, this is how it trains your concentration skills. It is amazing to see in this pose the direct interaction between physical body and the mind. Watch that if your mind is wandering too much you will be almost incapable of performing the tree pose.

It will also be difficult for you, especially while being a beginner, to practice in a packed yoga class with many others wobbling in front of you. Just note, that you also need to get used to this, since trees are also social creatures, they live in a forest, but obviously to see others shaking in the “wind” is very distracting. Not to mention that you have to control your own quaking. The name of the asana is superb, tree pose. Be like a wise tree: flexible in stability. Rigid trees are torn out by the storm, and those without a firm root system will also fail to stand firm.

Acro Yoga video

If you want to see a short clip on the Acro yoga general immersion that I wrote about this summer, check out the following video. Let's see who will recognize me on the film:) Open your eyes:)
http://www.youtube.com/watch?v=uTHilwO2_Ms

Ászana fókusz no. 3: Vrksasana

Ennek az ászanának a neve elsőre talán nyelvtörőnek tűnhet, ellenben ha már lefordítjuk szanszkritből, akkor ez az egyik legegyszerűbb ászana elnevezés: fa póz.

Egyszerű és nagyszerű név, és ahogy a latin mondja nomen est omen. Maga az ászana is egy egyszerűbben kivitelezhető póz, amely azonban nagyon hatékony előkészítése a további, nehezebb egyensúlyozó gyakorlatoknak.  Közben meg fejleszti a koncentrációs képességedet. De jöjjön máris a képi demonstráció, és így mindjárt érthető lesz sok minden:

Végezhető ez a póz a mellkas előtt összezárt kezekkel, vagy a fej felett összezárt tenyerekkel. Az előbbi inkább hat a mellizmokra, az utóbbi pedig inkább a parvatasanához hasonlatosan jobban megdolgoztatja a vállakat és a hátat. Tehát megint próbáld ki, hogy neked éppen melyik verzióra van szükséged.  

Talán a képről is látszódik, hogy mik az ászana fő hatóterületei: a láb, a csípő nyitása, de még a hát és a karok is dolgoznak, mégis a hangsúly az egyensúlyozáson és a koncentráción van. 

Én úgy szoktam ezt megfogalmazni a tanítványaimnak, hogy érezzék meg a három erővonalat. Az egyik a talp és a fejtető között, a második az oldalt lévő térd és az ellentétes bordakosár között húzódik, a harmadik erővonal pedig magából a szemből indul és az akaraterőt testesíti meg. 

De hogyan is vegyük fel a pózt?

Először vidd a bal lábadra a testsúlyodat, és lassan kezd el felemelni a jobb lábadat. Helyezd a jobb sarkadat a bal combtőhöz, vagy ha ez túl nehéz akkor a térd fölé vagy alá. Egy dolgot mindenképpen kerülj, ne helyezz nyomást a térdedre. Koncentrálj magad előtt egy mozdulatlan pontra. Lassan ebben a helyzetben keresd meg az egyensúlyodat. Segít, hogyha a medencédet előre tolod finoman, a térdedet pedig hátrafelé húzod. Ez a mozdulat mindenképpen a csípő nyitásával történjen meg, nem erőltetve. Koncentrálj a nyitásra, mintha magad előtt teret engednél valaminek. Utána lassan oldalon át kilégzéssel kezd el felemelni a karokat vagy a fej fölé, vagy emeld őket namaste kéztartásban a mellkas elé. A végén kontrolláltan, vagyis a bokádat megfogva engedd vissza a lábadat a talajra, nehogy lerúgd a térdedet.

Az ászana kivitelezése során lényeges, hogy folyamatosan folyasd a figyelmedet a fókuszpontra és kerüld a pislogást. Minél hosszabban tudod „bűvölni” a fókuszpontot, és minél inkább kizárod a figyelmedet megtörő pislogást, annál nagyobb erőt fogsz érezni a gyakorlatban. Ez a kihegyezett koncentrálás tulajdonképpen természetesen megvalósul akkor is, ha valamire nagyon figyelsz. Éppen ezt használja ki ez az ászana is azzal, hogy mesterségesen egy ilyen összpontosított helyzetet hoz létre. És végső soron ezzel edzi meg a figyelmedet. Bámulatos, hogy ebben a pózban a  fizikai testhelyzettel mennyire közvetlenül hatunk az elmére és fordítva. Figyeld meg, ha túlságosan kalandozik az elméd, akkor szinte képtelen leszel kivitelezni ezt a gyakorlatot.

Akkor is nehéz lesz, főleg az elején, ha egy tömött jógateremben sokan állnak előtted és billegnek jobbra meg balra. Pedig ezt is gyakorolni kell, hiszen a fa is „társas lény”, erdőben él, de másokat látni jobbra-balra hajolni a „szélben” elég kizökkentő. Arról nem is beszélve, hogy magadnak is meg kell küzdened az imbolygással. De hát zseniális az ászana neve. Fa póz. Légy Te is olyan mint egy bölcs fa: Rugalmasan stabil. A merev fákat a szél kitöri, de azok sem bírják a viharokat, akiknek nincs mélyen a gyökere. 

Ayurveda the Art of Being

I spent two weeks in Sarospatak, Hungary. It is a lovely little town with a medieval castle close to the River Bodrog.  I came here to learn and study the ancient art of ayurvedic massage. I spent two weeks with a Kerala master practicing here in this little paradise called the Biohaz (bio house).

The house and the place has a very nice vibration to it, it is calm, sincere and really pure. The closeness of the river and nature is just idyllic. Every day I started with yoga under the wonderful roof of the house. One morning I noticed that as I walked to the house, the Sun was on my right and the Moon on the left. Ha Tha, Sun and Moon together, the Union of the two energies, male and female, and I walk up the steps to start my daily practice.

From the Ayurveda course with David Frawley that I am currently attending, I learned that we should notice the Purusha, the consciousness and the Prakriti, the Nature in all, even in little things surrounding us in everyday life. I could not have imagined a better place to put this knowledge into practice than this environment. The presence of the five elements was very apparent. The water was in the back of the land, manifesting in the calm and clean Bodrog. Every morning I could smell the earth and feel the wind. The colorful leaves of Autumn were falling from the trees, but some days Winter left his fingerprint on the grass in the form of morning frost. The interplay of the seasons was amazing and if you were attentive, you could feel the daily changes in your body and mood.

Ayurveda helps you to understand the changes in the body which often are a clear reflection of the conditions of the weather and the season. It is a wonderful tool if you learn how they might effect your special ayurvedic constitution and how you should prepare yourself for those influences. This is not only a great way to prevent illnesses and imbalances in the body, but it also helps you to understand your mood changes and how to deal with your mental/psychological troubles. To recognize the work of the elements in your body and see how connected you are to nature is a way to bring you into harmony with yourself, others and the Earth. Everyone complains that we are alienated from Nature, but with the help of ayurvedic knowledge you can connect with nature even if you live in a city environment.

In ayurvedic massage you also apply the principles of the five elements. You need a little different speed, pressure, ambience for a Vata, Pitta or a Kapha person. The choice of oil is also an important factor in the treatment, because the different oils represent different qualities. All the three different ayurvedic constitutions need their special oil.

As I was talking to Eniko, the director of this little center, she told me many stories on how people with serious psoriasis, multiple sclerosis, arthritis, and even with mental problems were healed here at the Ayurpatak center after a series of massage treatment.

Yes, because ayurvedic massage is not only refreshment, it is part of a healing process. Normally it is applied before the purifying techniques of Panchakarma, which include five quite aggressive actions on the body (e.g. vomiting, purgation, enema, nasal administration and blood letting) to clean it from the toxins, the malas. Here at Ayurpatak they don’t do such therapies, but it was already interesting to hear how much massage in itself can do.

Although, I had to learn something very important. Massage gives the technique but this is not all. For healing to happen you need a Soul. If you want to practice ayurvedic massage, first you have to become the person who opens up to the forces of the Purusha and the Prakriti. This is why my master, Suddha, started every massage with a little prayer and a chant. You need to become that channel through which consciousness can flow and work. To achieve that special touch that a client will truly feel , you need to start with yourself. You need to focus, meditate and Be. Ayurveda is first and foremost the art of being.

To get a wonderful massage unique in Hungary, and even in the region please visit www.ayurpatak.com, the Hungarian branch of the Kerala Ayurvedic Healthcare www.keralaayurvedichealthcare.com.

Elakizhi treatment with Suddha and me

Ayurvéda, a létezés művészete

Két hetet töltöttem Sárospatakon. Csodálatos ez a kis város középkori kastélyával a Bodrog partján. Azért jöttem ide, hogy megtanuljam és elsajátítsam az ayurvédikus masszázs ősi tudományát. Két hetet töltöttem itt egy keralai mesterrel, aki itt működik ebben a Bioháznak nevezett kis paradicsomban.

A háznak és az egész helynek nagyon kellemes a kisugárzása, nyugodt, őszinte és igazán tiszta. A folyó és a természet közelsége pedig egyszerűen idilli. Minden nap jógával indítottam a ház lenyűgöző tetőszerkezete alatt. Egy reggel arra figyeltem fel, hogy ahogy a ház felé közeledtem jobbomon a Nap fénylett, balomon pedig még a Hold sápadozott. Ha és Tha, Nap és Hold együtt, a két energia a női és a férfi egyesülése, én meg felmegyek a lépcsőn, hogy elvégezzem a reggeli gyakorlásomat.

A David Frawley-s ayurvéda kurzusból már megtanultam, hogy mindenben észre kell vennünk a Purushát, a tudatosságot és a Prakritit, a természetet, még a legkisebb mindennapi dolgokban is, amelyek a hétköznapokban körbe vesznek bennünket. Nem is tudtam volna ennél remekebb helyet elképzelni ennek az elméletnek a gyakorlatba való átültetésére, hiszen az öt elem jelenléte annyira nyilvánvaló volt. A víz ott csordogált a telek végében a békés és tiszta Bodrog képében. Minden reggel a föld szagával keltem és érezhettem a szelet. Ősz által megfestett levelek hullottak a fákról, de közben néhány reggelen már a tél is otthagyta ujjlenyomatát a füvön hajnali dér formájában. Az évszakok játszadozása elképesztő volt és ha kellőképpen figyelmes volt az ember, akkor megérezhette a napi változásokat a testében és a hangulatában is.

Az Ayurvéda segít megérteni ezeket a testi változásokat, amelyek nagyon gyakran az időjárás és az évszakok állapotának kézzelfogható leképeződései.

Csodálatos eszközt kapsz a kezedbe, ha megtanulod, hogy mindezek miként is befolyásolhatják az egyedi ayurvédikus konstitúciódat, és hogy miként kellene magadat előkészíteni ezekre a behatásokra. Mindez nemcsak egy jó módszer arra, hogy hogyan őrizzük meg az egészségünket és védjük ki a test egyensúlyának felborulását, hanem egyúttal  segít megérteni hangulatváltozásaink okait is és azt, hogy hogyan kezelhetjük a mentális/pszichológiai  problémáinkat. Ha megtanulod felismerni az elemek munkáját a testedben és meglátod, hogy mennyire össze vagy kapcsolva a természettel,  akkor ez egy remek módszer arra, hogy harmóniába kerülj önmagaddal, másokkal és a Földdel. Mindenki panaszkodik, hogy mennyire eltávolodtunk a természettől, ellenben ez az ayurvédikus tudás segít neked abban, hogy megint kapcsolatba kerülj a természet erejével még akkor is, ha éppen városi környezetben élsz.

Az Ayurvédikus masszázs is az öt elem elvére épül. Kicsit más sebességgel, nyomással kell megmasszírozni, illetve egyáltalán más hangulatot kell teremteni egy Vata, Pitta, vagy Kapha ember számára. Az olajválasztásnak is nagy szerepe van a kezelésben, hiszen a különféle olajok különböző minőségeket hordoznak magukban. Éppen ezért mindhárom ayurvédikus alkatnak speciális, és hozzájuk illeszkedő olajra van szüksége.

Amint beszélgettem Enikővel, ennek a kis központnak az igazgatójával, elmondta, hogy mennyi ember, akik súlyos psoriasisszal, multiplex sclerosissal, arthritisszel vagy még akár mentális problémákkal is keresték fel őket, milyen csodás gyógyuláson mentek keresztül egy kiadós masszázsterápia sorozat után az Ayurpatak központban.

Igen, mert az ayurvédikus masszázs nem pusztán egy frissítő masszázs, hanem része egy gyógyító folyamatnak. Tipikusan a Panchakarma terápia előtt szokták alkalmazni, amely öt, a testre elég agresszív tisztító eljárást foglal magában (például hánytatás, hashajtás, beöntés, orrbacseppentés és vércsapolás) annak érdekében, hogy a testet megtisztítsa a méreganyagoktól (mala). Itt az Ayurpataknál nem folytatnak ilyen eljárásokat, viszont már azt is érdekes volt hallgatni, hogy mi mindenre képes már a masszázs is csak önmagában.  

Habár meg kellett tanuljak egy nagyon fontos dolgot. A masszázs megadja a technikát, de ez még nem minden. Ahhoz, hogy az igazi gyógyulás bekövetkezhessen Lélekre van szükség. Ha ayurvédikus masszázzsal szeretnél foglalkozni, akkor először azzá a személlyé kell válnod, aki megnyílik a Purusha és a Prakriti erői számára. Ezért volt az, hogy a mesterem, Suddha is minden masszázst egy kis imával és kántálással kezdett. 

Azzá a csatornává kell ugyanis válnod, akin keresztül a tudatosság áramolhat és működhet. Annak érdekében, hogy elérd azt a különös érintést, amit a vendég is igazán meg fog érezni, először magaddal kell kezdened.  Koncetrálj, meditálj és Légy. Az ayurvéda először és elsősorban a létezés, a lét művészete.

Mindenkinek, aki egy csodálatos masszázsra vágyik, amely egyedülálló Magyarországon, de még a régióban is, ajánlom, hogy keresse fel a www.ayurpatak.com oldalt, az Ayurpatak központot, amely a Kerala Ayurvedic Healthcare magyar intézete www.keralaayurvedichealthcare.com.

 

Elakizhi kezelés - Suddha és én

   

Ászana fókusz 2. - Parvatasana

Az élet egy folyamatos tanulás. Volt már neked is olyan érzésed, hogy egy ászana túl egyszerű és nehéz elhinni, hogy egyáltalán hatásos? Vagy csodálkoztál valaha azon, hogy vajon egy bizonyos  póz egyáltalán külön ászana-e,  és nem csak inkább egy másik változata?

No hadd közöljek először egy képet a parvatasanáról (másként ’hegy póz’, vagy ’hegycsúcs póz’), ahogyan azt én tanultam Bharath Shetty mestertől Mysoreban.  Állás, lábak összezárnak, karok megemelnek a fej fölé, két tenyér egymással szemben öszzeszorít (1. verzió).

Ha olvastad a korábbi bejegyzést a tadasanáról, akkor most valószínű megfordul benned a kérdés: hm, a név ugyanaz és a póz is kísértetiesen hasonló. Ez a kis változtatás valóban megérdemel egy új ászanát? Nos, az ördög a részletekben lakozik és amint mindjárt meglátod, az ember mindig tud újat tanulni.

Amit először fel kellett fedeznem az az, hogy ez a verzió messze van még a végső pozíciótól. Ahogy azt Iyengar megvilágítja a Light on Yoga című könyvben, a Parvatasanát ülő helyzetben vagyis padmasanából, lótuszpózból kell kivitelezni, a kezeket összefűzve és felfele és kifele forgatva. Tehát így (végső pozíció):

De, vigyázat, a padmasana elsajátítása évekbe telhet, úgyhogy a kezdőknek szüksége van némi módosításra: 

Kivitelezés vagy vajrasanában ülve (2. Verzió), 

vagy ha még ez is nehéz, akkor

Egyenesen állva (3. Verzió).

A kéztartásra is két lehetőség adott:

- tenyerek egymásba tolnak, vagy

- öszzefűznek.

Az én tapasztalatom szerint, ha a tenyereket összenyomva tartjuk, akkor ez így kicsit nehezebb a vállaknak, mivel ettől nehezebb lesz lefele húzni a lapockákat a keresztcsont irányába. Másrészt viszont, a második változat, ha összefonjuk  a kezeket, sokkal jobban megdolgoztatja a csuklót és a könyököt: úgyhogy döntsd el Te magad, hogy neked éppen melyiket kell jobban megmozgatnod.

Én mindenkinek elsőre azt javasolnám, hogy először kezdjen az 1. Verzióval. Ez a változat már magában hordozza a szóban forgó ászana fő fókuszpontját: a váll megnyújtását és a mellkas kiemelését. Ez a nagy különbség ebben a pózban a tadasanához képest. Figyeld meg, hogy miközben az egész tested felfele törekszik, a vállaid le akarnak sülllyedni. Már szinte elemelkedsz a talajtól. Most őszintén, figyeld meg magadat. Nincs kedved szinte elemelni a sarkadat a földtől mint egy balettáncos? De közben a lapockák meg  húznak vissza a talajra, és ellensúlyozzák ezt az emelő hatást. Pláne, ha tudatosan húzod őket visszafele, akkor több helyet teremthetsz a fülek körül és még inkább megérezheted a nyújtást a nyakadban. Máskülönben a karok majdnem be fogják fedni a füleket és ahelyett  hogy a megnyílást éreznéd, bezáródást és feszülést, stresszt fogsz tapasztalni. Néhány jógapóz a bezárulásról szól, de ez nem azok közé tartozik. Különösen a kezdőknek hasznosabb az ászana fő elemére figyelniük, majd  később áttérhetnek a finom részletekre.

De mi történik belül miközben végzed ezt a nyújtást? Láttuk, hogy milyen hatást fejt ki a póz a vállakra, amitől ez az ászana hasznossá válik a vállat érintő reumás fájdalmak és arthritis megelőzésében és enyhítésében, ráadásul segít eloszlatni az itt felgyülemlett izomfeszültséget is. Ne feledd, hogy a stressz sokszor a vállakban, a nyakban és a hát felső részében gyűlik össze. Ez a póz egyaránt segít meggyógyítani a carpal tunnel vagy magyarosan „alagút-szindrómát” is, különösen azáltal, hogy megdolgoztatja a kéz és a karok izmait, amelyek a fő területei ennek a „homo computerusra” annyira jellemző betegségnek.

Másrészt megfigyelheted a hatalmas nyitást a mellkasban és azt, ahogy a has felfele húzódik. A tadasana során inkább valószínű, hogy hasi lélegzéssel fogsz lélegezni, amitől az a póz igazán meditatívvá is válhat. Itt ellenben ahogy felemeled a hasat és kidülleszted a mellkast, a mellkasi légzés fog inkább természetesen bekövetkezni. Ez azzal jár, hogy az oxigénbevitel nőni fog, a nyújtás megélénkíti a vérkeringésedet, így több vér fog eljutni az agyba és összességében frissebbnek fogod érezni magadat. Nem vicces a test annyira értelmes. Emlékszem még, hogy amikor egyetemista koromban egy hosszú könyvtárazás után miután végre kidugtam a fejemet a könyvből, pontosan így kezdtem el megnyújtani a karjaimat: megnyitva a mellkast egy jó nagy belégzéssel.

A felfele emelő mozdulattól a hasi szervek is szépen megnyúlnak, ami segít a székrekedés kiküszöbölésében, továbbá megelőzi és gyógyítja a visceroptosis nevű betegséget, ami tulajdonképpen a hasi szervek lesüllyedését jelenti.

Wow, egy ilyen kis egyszerű nyújtás ilyen erőteljes. Meg vagyok lepődve. Azt gondolom, hogy ezt az ászanát annyira egyszerű kivitelezni, hogy akár többször is meg lehet csinálni egy nap során, bárhol és bármikor. Kell ennél több inspiráció?