Ennek az ászanának a neve elsőre talán nyelvtörőnek tűnhet, ellenben ha már lefordítjuk szanszkritből, akkor ez az egyik legegyszerűbb ászana elnevezés: fa póz.
Egyszerű és nagyszerű név, és ahogy a latin mondja nomen est omen. Maga az ászana is egy egyszerűbben kivitelezhető póz, amely azonban nagyon hatékony előkészítése a további, nehezebb egyensúlyozó gyakorlatoknak. Közben meg fejleszti a koncentrációs képességedet. De jöjjön máris a képi demonstráció, és így mindjárt érthető lesz sok minden:
Végezhető ez a póz a mellkas előtt összezárt kezekkel, vagy a fej felett összezárt tenyerekkel. Az előbbi inkább hat a mellizmokra, az utóbbi pedig inkább a parvatasanához hasonlatosan jobban megdolgoztatja a vállakat és a hátat. Tehát megint próbáld ki, hogy neked éppen melyik verzióra van szükséged.
Talán a képről is látszódik, hogy mik az ászana fő hatóterületei: a láb, a csípő nyitása, de még a hát és a karok is dolgoznak, mégis a hangsúly az egyensúlyozáson és a koncentráción van.
Én úgy szoktam ezt megfogalmazni a tanítványaimnak, hogy érezzék meg a három erővonalat. Az egyik a talp és a fejtető között, a második az oldalt lévő térd és az ellentétes bordakosár között húzódik, a harmadik erővonal pedig magából a szemből indul és az akaraterőt testesíti meg.
De hogyan is vegyük fel a pózt?
Először vidd a bal lábadra a testsúlyodat, és lassan kezd el felemelni a jobb lábadat. Helyezd a jobb sarkadat a bal combtőhöz, vagy ha ez túl nehéz akkor a térd fölé vagy alá. Egy dolgot mindenképpen kerülj, ne helyezz nyomást a térdedre. Koncentrálj magad előtt egy mozdulatlan pontra. Lassan ebben a helyzetben keresd meg az egyensúlyodat. Segít, hogyha a medencédet előre tolod finoman, a térdedet pedig hátrafelé húzod. Ez a mozdulat mindenképpen a csípő nyitásával történjen meg, nem erőltetve. Koncentrálj a nyitásra, mintha magad előtt teret engednél valaminek. Utána lassan oldalon át kilégzéssel kezd el felemelni a karokat vagy a fej fölé, vagy emeld őket namaste kéztartásban a mellkas elé. A végén kontrolláltan, vagyis a bokádat megfogva engedd vissza a lábadat a talajra, nehogy lerúgd a térdedet.
Az ászana kivitelezése során lényeges, hogy folyamatosan folyasd a figyelmedet a fókuszpontra és kerüld a pislogást. Minél hosszabban tudod „bűvölni” a fókuszpontot, és minél inkább kizárod a figyelmedet megtörő pislogást, annál nagyobb erőt fogsz érezni a gyakorlatban. Ez a kihegyezett koncentrálás tulajdonképpen természetesen megvalósul akkor is, ha valamire nagyon figyelsz. Éppen ezt használja ki ez az ászana is azzal, hogy mesterségesen egy ilyen összpontosított helyzetet hoz létre. És végső soron ezzel edzi meg a figyelmedet. Bámulatos, hogy ebben a pózban a fizikai testhelyzettel mennyire közvetlenül hatunk az elmére és fordítva. Figyeld meg, ha túlságosan kalandozik az elméd, akkor szinte képtelen leszel kivitelezni ezt a gyakorlatot.
Akkor is nehéz lesz, főleg az elején, ha egy tömött jógateremben sokan állnak előtted és billegnek jobbra meg balra. Pedig ezt is gyakorolni kell, hiszen a fa is „társas lény”, erdőben él, de másokat látni jobbra-balra hajolni a „szélben” elég kizökkentő. Arról nem is beszélve, hogy magadnak is meg kell küzdened az imbolygással. De hát zseniális az ászana neve. Fa póz. Légy Te is olyan mint egy bölcs fa: Rugalmasan stabil. A merev fákat a szél kitöri, de azok sem bírják a viharokat, akiknek nincs mélyen a gyökere.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése