Hétfőtől (Március 28) Ayurvédikus jóga heti kétszer a város szívében - MÁS jóga:)

Gyere és jógázz velem most már hét közben is. Más jóga, vagyis Mysore típusú jógagyakorlás az Ayurvéda szellemében.
Hol? Sziddharta www.sziddharta.hu a Kankalin teremben az első emeleten.
Mikor? Hétfő és Csütörtök 18.45-20.15
Árak? 4 alkalmas bérlet 8.800 Ft (5 hét), 10 alkalmas 20.000 Ft (7 hét), egy próbaóra 2500 Ft
Az első óra előtt kérlek jelentkezz emailben a yoginigabi@gmail.com címen, és érkezz 15-20 perccel korábban, hogy megbeszélhessük a Prakritidet (ayurvédikus testi-lelki alkat). Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlást már az első órától kezdve a Te személyes alkatodhoz tudjuk igazítani.

A Más jógáról további infót itt találsz.

Várlak szeretettel:)
a yoginigabi

Spring thaws

I look at my wardrobe collection. My elegant Brussels suits, Indian hippie outfits, traditional kurtas and Thai fisherman’s pants are living there in a peaceful democracy. Oh, and not to forget my current favorites, the tight jeans and those couple T-shirts that I wear until I get bored.

I try on my old time favourite, a  grey blazer and I admire myself in the mirror. This is me too, wow, as if I were a completely different person. My posture has suddenly changed too. Anyways, this look also belongs or belonged to me. But in my present, these types of clothes feel inappropriate, my current being requires another form. Could I have so many Me? So many skins to change? So many forms and alterations?

I am sitting in the grass outside in the garden. Nature awakens around me. It is Spring. Everything changes and transforms. In the sunshine, all and every takes upon a new form, comes out of its cocoon or its winter shelter and sleep. The forces of water and earth, the influence of the Kapha dosha are apparent everywhere. Rivers are overflowing, from the wet soil new greens stick their heads up, and there is an overflowing of emotions, birds are singing and people long for love. Spring is the season of rejuvenation and passion.

All and every are changing, altering, and the stories of our lives are in a current move too. Notice, how many forms you can take, your creativity and transformational power are only limited by the infinite. I am also thinking about my life, who was I, who am I, and where am I heading to? In all these transformations where is stability? Where am I? If all my things, my life, my outer environment including my human relationships are capable of constant change, then who am I at the end? Who is that swims with the flow? Who is that makes further steps ahead through all these experiences? Who is that one day might turn into a butterfly?

I am that I am. So Ham, or I am that, says the Mantra. This is considered to be the most natural mantra which is constantly resonating in the human ear. The little current of air created by the inhale and the exhale gives this subtle sound. Inhale So, exhale Ham. SO-HAM, SO-HAM. I am that. Who? That. All and nothing. The biggest and the smallest. Macrocosm and microcosm. It is useless to define myself. I can dress up in any form. I can have thousands of skins. The point is, that until I hear this mantra naturally inside, I do exist. In this physical world at least. I just accept this form, santosha, or with contentment. It is useful to learn to feel good or at least feel the power of letting go in each situation, just like a child. Even if I am wearing something fancy or if I am covered in mud because of playing in the grass. The only thing that matters is that inner happiness over the fact that I exist, and that every morning a new opportunity comes: Thank you that I am here.

Spring is here, and in this season Nature invites you to admire her beauty and that ease with which plants and animals are accepting their existence. Let this joy first flow in your heart and then allow it to bring new forms and relationships into your life. Enjoy the creativity inherent in the form and let love flow.

Tavaszi áradás

Nézegetem a szekrényemben a ruhákat. Ott hevernek egymás mellett a brüsszeli kiskosztümjeim, az indiai hippi ruhák, a kurtáim és a lengő lábú thai nadrágok. No meg a mostanság kedvenc szűkszárú farmerom és az a néhány póló, amit unalomig hordok.

Belebújok az egyik régi kedvenc blézerembe és elgyönyörködök magamban a tükörben. Ez is én vagyok, wow, mintha egy egészen más ember lennék. Még a tartásom is más.  Pedig ez is hozzám tartozik, vagy inkább tartozott. De a jelenlegi életembe nem illenek ezek a cuccok, mostani énem más külső formát kíván magának. Ennyi énem volna? Ennyi bőröm, amit folyamatosan képes vagyok levedleni? Ennyi forma, ennyi változás?

Kint vagyok a kertben és ülök a fűben. Éled körülöttem a természet. Tavasz van. Minden változik, alakul, formálódik. A napsütésben minden és mindenki új formát ölt, átalakul, gubójából vagy téli álmából előmerészkedik. A víz és a föld erői, a Kapha dosha hatásai érvényesülnek mindenhol. Megáradnak a folyók, a nedves földből friss zöldek dugják elő a fejüket, és árad az érzelem is, turbékolnak a madarak, az emberek. A tavasz a megújhodás és a szerelem évszaka.

Minden és mindenki változik, alakul, folyamatosan áramlanak életünk eseményei is. Vedd észre, hogy mennyi formát tudsz ölteni, a kreativitásodnak, a megújuló képességednek csak a végtelen szab határt. Én is gondolkodok, hogy mi voltam, mi vagyok, hol tartok és vajon merre haladok. Ebben a sok átalakulásban hol van az állandóság. Hol vagyok én? Ha mindenem, az életem, a körbevevő külső környezet, de még az emberi kapcsolataim is ennyire képesek folytonosan változni és formálódni, akkor végső soron ki is vagyok én? Ki az, aki úszik az árral? Ki az, aki minden tapasztaláson át újabb lépéseket tesz előre? Ki az aki talán egyszer pillangóvá válhat?

Vagyok aki vagyok. So Ham, avagy „Az vagyok”, mondja a mantra. Ezt tartják az egyik legtermészetesebb mantrának, amely folytonosan, állandóan zúg az emberi fülben. Maga a be- és kilégzés keltette kis légáram adja ezt a finom hangot. Belégzéssel So, kilégzéssel Ham. So-Ham. So-Ham. Az vagyok. Ki? Az. A mindenség, vagy a semmiség. A legnagyobb és a legkisebb. A makrokozmosz és a mikrokozmosz. Felesleges definiálnom magam. Formát számtalant magamra ölthetek. Lehet ezer bőröm. A legfontosabb, hogy amíg ezt a mantrát hallom belül természetesen megtörténni, addig létezem. Itt ebben a földi világban legalábbis. A formát csak elfogadom, santosha vagyis megelégedéssel. Jó, ha megtanulom minden helyzetben jól érezni, vagy legalábbis elengedni magam, mint a gyermek. Akkor is ha szép a ruhám, és akkor is ha sáros, mert a fűben hemperegtem. Az egyetlen, ami számít, az a belső öröm, hogy létezem, és a hála, hogy minden reggel itt az újabb lehetőség: Köszönöm, hogy vagyok.

Tavasz van, ilyenkor a természet is arra hív hogy csodáljuk szépségét, és azt a természetességet, amellyel az állatok és a növények is tudomásul veszik létezésüket. Hagyd, hogy ez a boldogság áramoljon először belül benned, majd engedd, hogy új formákat és kapcsolatokat hozzon az életedbe. Élvezd a  formában rejlő kreativitást és engedd áramolni a szeretetet.

Asana focus No. 7: Trikonasana, the source of Joy

One of my favourite yoga books is the one I started to learn from some years ago: ’The art and science of Raja Yoga’ by Swami Kriyananda (J. Donald Walters), a direct disciple of Paramhansa Jogananda. This is a very systematically built up introduction into Yoga, I can only recommend it to anyone. For me, it is like a school book, in the best meaning of the word. It is intelligent, well-organized, comprise and is written in a very readable style.

This book is unique in the sense, that it allocates to each asana a mental confirmation. I remember, when I first read about Trikonasana, the Triangle pose in the book, I was instantly hooked by the mantra attached to it: „Energy and joy fill my body. Let me be happy.” In those days, Trikonasana became the highlight of my practice, I was waiting every day for this feeling of happiness induced by self-hypnosis.

Well, yes, it happens when you are a beginner. You do not always know why you are doing certain things, but you are just ready to follow the word of the „master”. I thought too that this joy is the result of my self-suggestion, but if it works, honestly who cares what is the mechanism behind it, right? However, by now I also know that yoga is not based on any belief, but instead even the smallest details, that might seem unimportant at first, are a testimony of great knowledge behind them. The knowledge of an asana and its mastery takes years, but by now, at least I learned from my own experience, that Trikonasana can truly be the source of joy in the human.

Why? Here comes what I think that by now developed into a piece of knowledge in me through understanding and experiment.

Trikonasana affects the area of the navel and more specifically the solar plexus, the largest autonomic nerve center in the abdominal cavity, which is called Manipura chakra in the language of Yoga.

Looking at it from an energetic point of view, the navel chakra is the center of our self-confidence, our personal strength. It is also called the Sun center of the body as a representation of the qualities of activity, life force and dynamism. When this chakra functions correctly, you are able to express yourself properly in the outside world and you have the power to realize all that you wish. You are able to respect yourself and take proper care of your needs. Practically, this might show in the form of a general feel of optimism towards life or typically feeling fulfilled and content in your career and job. If you feel that your work, and your ego (here in the sense of your self-sustaining capacity, your vital instinct) are ok, and you have trust in yourself, than it is a clear indicator of happiness and success in your life. This is the summit of the materialistic thinking, which is expressed in your subtle, energy body on the level of the third chakra. Of course, there are higher goals to be achieved in life (territory of the higher chakras), but that is fair to say that our happiness first depends on whether we are able to be successful in the materialistic world.

From the side of the physical, the solar plexus is connected to the pancreas and the vegetative nervous system. The previous is responsible for the secretion of insulin, the hormone that regulates the digestion of sugar in the body. If I want to be more philosophical, I could say it depends on the pancreas how much sweetness you may allow into your life. How far your body can „tolerate” the sweet moments. Interesting, huh? The other element, the vegetative nervous system is a foremost pillar of our tranquility and equilibrium, again the prerequisites of happiness. A vexed, nervous person cannot really relax and be joyous.

Besides all the above, Trikonasana has many other benefits. It strengthens and shapes the legs and thighs, the buttocks. It also helps you to trim your waist fat. Since it induces such an intense stretch on the abdominal organs, it is very helpful in treating digestive disorders, especially in relieving stomach burn, sluggish elimination, constipation, enlarged liver, but it is also an important asana for people suffering from diabetes.

From an Ayurvedic standpoint, its beneficial impact on the digestive system is also explained by the enkindling of the Agni, the digestive fire, because this pose increases the Pitta dosha in the body, the bodily humor combining the aspects of fire and water.

Trikonasana is not a very easy pose, but fortunately there are many variations available depending on your physical state, ayurvedic dosha and personal health needs. During the MAS yoga, we also practice it in three versions to achieve the best results.

Ászana fókusz No. 7: Trikonasana, a boldogság forrása

Az egyik kedvenc jóga könyvem, amiből anno elkezdtem jógázni, Paramhansa Jogananda amerikai tanítványának, Swami Kriyanandának (Donald J. Walters) a „Rádzsa jóga művészete és tudománya” című könyve.  Ez egy nagyon szisztematikusan felépített bevezetés a jógába, mindenkinek csak ajánlani tudom. Nekem olyan ez a könyv, mintha egy iskolai tankönyv lenne, mindezt a legpozitívabb értelemben véve. Értelmes, összeszedett, szisztematikus és mindemellett nagyon olvasmányos is.

A könyv jellegzetessége, hogy minden ászanához egy mentális megerősítést is fűz. Emlékszem, amikor először a Trikonászanához, vagyis háromszögálláshoz értem a „tananyagban”,  már akkor is megragadott az ahhoz fűzött személyes mantra: „Energia és öröm árasztja el testem sejtjeit. Öröm szálljon rám!”. Akkoriban mindig a gyakorlásom egyik fénypontja volt a Trikonászana, már vártam, hogy elöntsön ez a beszuggerált öröm érzés.

Igen, az ember sokszor így van ezzel, amikor valami újat tanul. Nem mindig tudja, hogy mit miért is csinál, csak követi a „mester” szavait. Én is arra gondoltam, hogy ez biztos csak egy jó kis önhipnózis, de hát ha használ, akkor kit érdekel, hogy mitől működik. Közben viszont tudom, hogy a jóga nem a hiten múlik, hanem minden, elsőre érthetetlen apróság mögött is valami nagy tudás húzódik. Egy-egy ászana ismerete éveket vesz igénybe, de mostanra annyit legalább megtanultam a saját tapasztalásomon keresztül, hogy a Trikonászana valóban a boldogság forrása lehet az emberben.

Hogy miért? Álljon itt most az, ami úgy gondolom, hogy bennem mostanra a megértés és tapasztalás szintjén egy kerek egésszé összeállt.

A Trikonászana nagyon nagy hatást fejt ki a köldöknél a hasi idegközpontra, más néven a solar plexus nevű ideggócra, amit a jóga nyelvén a Manipura csakrának szokás megfeleltetni. 

Ha energetikai oldalról tekintjük, akkor a napfonat csakra az emberi önbizalom, a személyes erőnk központja. Szokásos a Napközpontnak is nevezni, az aktivitás, az életerő és a dinamizmus jelképeként. Ha az embernek rendben van ez a csakrája, akkor képes a teljes önkifejezésre, hatalmában áll megtenni és elérni mindazt, amire vágyik. Képes önmagát megbecsülni és önmagáról gondoskodni. Ez praktikusan megjelenhet egy általános életbe vetett bizalom, vagy tipikusan a karrierrel, munkával való megelégedés formájában. Ha pedig úgy érezzük, hogy a munkánk, az egónk (itt most úgy mint az önfenntartó képességünk, életösztönünk), valamint a magunkba vetett hitünk terén rendben vagyunk, akkor ez egyértelműen a boldogságot, a sikert jelenti. Ez az anyagi szemlélet csúcspontja, ami az energiatestben a harmadik csakra szintjén nyer kifejezést. Ennél persze vannak felsőbbrendű célok is az életben (felsőbb csakrák feladatai), de boldogságunk alapfeltétele, hogy elsődlegesen itt az anyagi világban is megálljuk a helyünket.

Fizikai oldalról a solar plexus a hasnyálmirigy, a pancreas működésével és a vegetatív idegrendszerrel áll kapcsolatban. Az előbbi  felelős az inzulin nevű hormon termeléséért, amely a cukor emészthetőségét szabályozza a testben. Ha filozófikusabban akarok fogalmazni, akkor a hasnyálmirigyen múlik, hogy mennyi édességet tudunk beengedni az életünkbe. Mennyire tudja megengedni a szervezet önmagának az édes élményeket. Érdekes, nem? A másik, a vegetatív idegrendszer pedig szintén fontos alappillére a nyugalmunknak és kiegyensúlyozottságunknak, ami megint előfeltétele a boldogságnak. Izgatott, vegzált ember nem igazán tud ellazulni és örülni.

Mindemellett, a Háromszögállásnak nagyon sok egyéb pozitív hatása is van. Nagyon erősíti és formálja a lábakat és a combokat, farizmokat. Legyalulja a derék körüli felesleges úszógumikat. Mivel ilyen nagy oldalirányú nyújtást fejt ki a hasi szervekre, áldásos hatással bír az emésztési rendellenességek terén is, különösen a gyomorégés, a renyhe bélműködés, székrekedés, májnagyobbodás enyhítése terén, de fontos ászana a cukorbetegek számára is.

Ayurvédikus szemszögből nézve az emésztéssel kapcsolatos pozitív hatásait az is megmagyarázza, hogy ez a póz nagyban felszítja az emésztő tüzet, az Agnit és növeli a bennünk levő Pitta doshát, a tűz és víz elemeket ötvöző testnedvet.

A Trikonasana nem egy egyszerű póz, de szerencsére rengeteg variációja lehetséges a fizikai állapot, az ayurvédikus dosha és az egészségügyi szükségletek figyelembe vételével. A MÁS jógán is háromféle verzióban gyakoroljuk azt a legkedvezőbb hatás elérése érdekében.

Non-goal oriented work brings about the blossoming of the human

These days I have been studying the Bhagavad Ghita and the following thoughts really captured my attention:

BG 2.47: You have a right to perform your prescribed duty, but you are not entitled to the fruits of action. Never consider yourself the cause of the results of your activities, and never be attached to not doing your duty.

BG 2.48: Perform your duty equipoised, O Arjuna, abandoning all attachment to success or failure. Such equanimity is called yoga.

Or in another translation the BG 2.48 says: Abiding in Yoga, do your work, renouncing attachment. Maintaining balance in succes and failure, Yoga is known as the state of balance.

Well, in other words, you only have the right to do the job, your duty is to do it without any expectations or attachments as regards to the result. Very interesting thought. So, only the job, the task, the actually performed activity shall be important, not the outcome. One commentator notes that when you only focus on the job itself, then you will give a much better performance. On the other hand, if you like what you do, and you dedicate your full attention to it, irrespective of any outcomes, then this work will be naturally well done and successful. Yoga is skill in action (BG. 2.50) and such an activity is the result of a balanced mind and conciousness, not just a talent to do something, but a broad possibility to take the right action (David Frawley).

This thought became very meaningful in my life lately and it has been a source of encouragement. Yes, exactly, that is why I gave up my legal profession and decided to teach yoga. Because I like to do this and this section of the Bhagavad Gita reinforces my idea, that I can maintain hamony and bliss only if I continue walking on this path. In my Saturday class, a nice girl, a fellow lawyer walked up to me for she saw the blog and was very surprised, ’You really gave up Law’? Oh, yes, indeed.

And now I have the right to do the task and I carry on with a brave heart. During my next yoga class, I shared these thoughts with my students, to receive more encouragement from one of them in the form of a quote from Pearl Sydenstricker Buck: „The secret of joy in work is contained in one word - excellence. To know how to do something well is to enjoy it.”

Work, work and work. This is not even the right word. I still remember, if someone inquired a couple years ago what I wanted most from an omnipotent fairy, I would have asked for Passion. It was always my idea, that only those that had a passion for what they did created great things. My favorite is Gaudi who in his late years even lived in the Sagrada Familia and continued his enormous work from there. What a beautiful image. Truly, if someone has such a job, than he needs not to fear from old age or boring retirement. This person will always feel useful and at least active, boredom will not bother him and his life will get a meaning. Thanks for God, I got this passion finally, the fire that keeps me warm and pushes me forward, for me this is Yoga and especially teaching Yoga.

In the meantime, I am watching Natalie Portman receiving the Oscar. Struggling with her tears, the first phrase that comes out of her mouth is: “I’m so grateful to get to do the job that I do. I love it so much.”

Voila, here you have this wonderful actress, who represents a real story of succes in many departments of her life right now. She could play the ballerina in the Black Swan, her childhood dream, she found her great love and now she is expecting her first child, and on top of all that comes the Oscar. Natalie Portman is glowing. Not because she is looking beautiful in her dress and make-up. She is radiating a light from within. She is happy and at her place. As a human being, she is blossoming in her full glory.

The great news is that to realize our full potential is the birthright and possibility of us all. We may all become the star of our own life. Everyone has a role in this existence. Find the activity that makes you feel truly happy, that you enjoy most, and do it without thinking about the results that it might bring. Do it with a calm mind, focusing on nothing else but the task, and perform it in perfect harmony. This is the key to fulfilment.

Az érdek nélküli munka gyümölcse: az emberi kivirágzás

A minap a Bhagavad Gítát tanulmányoztam és nagyon megragadta a figyelmemet az alábbi strófa:

BG. 2.47. Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása!

BG. 2.48. Végezd kötelességed megingathatatlanul, óh, Ardzsuna, s ne ragaszkodj se a sikerhez, se a kudarchoz! Az ilyen kiegyensúlyozottságot hívják jógának.

Vagy egy másik fordításban a BG 2.48: „Hajtsd végre kötelességeid, s ne ragaszkodj az eredményhez! Sikerben és kudarcban egyaránt légy kiegyensúlyozott, mert ezt az egyensúlyt nevezik jógának!”

Hm, magyarul egyedül a munkához van jogom, az én feladatom az, hogy azt elvégezzem, minden elvárás és kötődés nélkül, az eredményre való igény nélkül. Érdekes gondolat. Szóval csak a munka, csak a feladat, csak az éppen végzett tevékenység legyen a fontos, nem pedig az, hogy az milyen eredményre vezet. Az egyik kommentár még hozzáfűzi, hogy ha az ember csak a munkára koncentrál, akkor azt sokkal hatékonyabban fogja elvégezni . Másrészről ha szeretjük azt, amit csinálunk, és teljes figyelmet szentelünk neki, minden eredmény-orientált elvárást mellőzve, akkor az a munka mindenképpen jól fog menni és sikeres lesz. A jóga a „tettek művészete” (BG. 2.50) és az ilyen tett a kiegyensúlyozott elme és a tudatosság terméke, nemcsak tehetség valamire, hanem maga a helyes cselekvés szélesre tárt lehetősége (David Frawley).

Mostanában nekem ez a gondolat nagyon aktuálissá vált és lelkesítően hatott. Igen, én pontosan ezért választottam azt, hogy jogászkodás helyett jógát tanítok. Mert ezt szeretem csinálni és ez a BG gondolat most meg is erősít abban, hogy csak így leszek végső soron kiegyensúlyozott és boldog, ha ezt folytatom. A szombati órámon is megkeresett egy kedves, szintén jogász tanítványom mert megnézte a blogot, és teljesen elcsodálkozott, hogy én valóban otthagytam a jogot. Hát igen.

Most jogom van a feladathoz és azt csinálom is rendíthetetlenül. A következő jógaórámon meg is osztottam ezeket a gondolatokat a tanítványaimmal, mire egy újabb buzdító gondolatot kaptam az egyiküktől, egy Pearl Sydenstricker Buck idézetet: „A titok, hogyan leljünk örömet munkánkban, egyetlen szóban rejlik: kiválóság. Ha az ember tudja, hogyan csináljon valamit igazán jól, máris örömét leli benne.”  

A munka, a munka, a munka. Nem is jó szó ez. Még emlékszem, ha megkérdezték tőlem pár éve, hogy mit kívánnék, mit adjon meg nekem egy képzeletbeli jótündér, azt válaszoltam volna, a valami iránti Szenvedélyt. Mindig is úgy láttam, hogy a feladatukat szenvedéllyel végzőkből lettek a nagy művészek, alkotók, gondolkodók. Nagy kedvencem Gaudi, aki késő napjaiban már bent lakott a Sagrada Familiában és ott alkotott fáradhatatlanul. Micsoda gyönyörű kép. Igen, ha az embernek ilyen munkája van, akkor nem kell tartania a nyugdíjtól meg az öregkortól sem. Az ilyen ember mindig hasznosnak és aktívnak fogja magát érezni és az unalom elkerüli, élete értelmet nyer.  Hála az égnek, én is megkaptam ezt a passziót végre, azt a tüzet, ami hajt előre, és nekem ez a jóga és annak tanítása, az emberekkel való foglalatosság.

Közben nézem a Natalie Portmant, ahogy átveszi az Oscar díjat.  Könnyeivel küszködve az első mondat ami kijön a száján: „Annyira hálás vagyok, hogy azt a munkát végezhetem, amit csinálok. Annyira szeretem.”

Tessék, itt van ez a csodálatos színésznő, akinek egyszerre most minden vonalon egy sikertörténet az élete. Eljátszhatta a balerinát, amely szerepre kiskorában vágyott, rátalált a nagy szerelem és ráadásul a gyermekáldás, és most még mindezt megkoronázandó itt van az Oscar. És Natalie Portman ragyog. Nem azért mert szép a ruhája és a sminkje. Valami belső fény árad belőle. Boldog és a helyén van. Emberi minőségében virágba borult teljesen. 

De a jó hír az, hogy ez az emberi kiteljesedés mindenkinek születéstől való joga  és lehetősége.  Mi is lehetünk a saját életünk sztárja és ünnepeltje. Mindenkinek megvan a maga feladata ebben az életben. Találd meg azt a tevékenységet, amit igazán szeretsz és végezd azt az eredményekre való tekintet nélkül, az elme nyugalmával, nem törődve a buktatókkal és nem elvakítva a sikerek által, csak teljesen a feladatra fókuszálva és tökéletes harmóniában. Ez a kulcs a beteljesedéshez.