Ayurvéda, téli méregtelenítés és hot yoga?

Már nagyon közeledik a Tavasz, de azért még mindig csak Februárt írunk. Tekintve a mostani időjárásunkat, tegnap éppen 10 fok volt!, de holnapután már megint csak 1-2 fok lesz, elkezdődött az évszakváltás a tél és a tavasz között, vagyis ayurvédikus szóhasználattal megyünk át a Vata dominanciájú időszakból a Kapha időszakba.

Ebben az időszakban Vata-Kapha kiegyensúlyozó étrendre, gyakorlásra és jógára van szüksége a szervezetünknek. A Vata és a Kapha dosha közös vonása a hidegség, bár a Vata száraz hideg (szél), a Kapha viszont nedves hideg (víz, vagy most éppen latyak) minőség. A hidegségre a téli rutucharya, vagyis szezonális rutin melegítő eljárásokat javasol: meleg, főtt és fűszeresebb ételeket, melegítő masszázst (ayurvédikus, olajos masszázs) és egyéb melegítő terápiákat, úgy mint swedana, vagyis izzasztás.

Az Ayurvéda jellegzetessége, hogy mindig a természetes megoldásokat javasolja. A külső izzasztás már eleve egy extrém eljárásnak számít, része lehet a panchakarmának, ami egy nagyon intenzív tisztitó kúra, illetve az azt előkészítő ayurvédikus masszázsterápiának is. Viszont minden esetben csak a testet melegítik és a fejet sosem. Egy tipikus izzasztó ágy úgy néz ki, hogy ki van belőle az ember feje. A fej túlmelegítése ugyanis nem egészséges, elég, ha csak azokra a szófordulatokra gondolunk, hogy “begőzöl a feje”, vagy “felforrt az agyvize” és máris nem kell kifejtenünk, hogy miért. Az Ayurvéda éppen ezért óvatosságra int a szaunázással kapcsolatban is, vagy legalábbis mindenkinek a lelkére köti, hogy tegyen valami vizes törülközőt a fejére.

Az izzasztás remekül méregtelenít, megnyitja a pórusokat, és az egész test fellélegzik. Pláne akkor, amikor az Ayurvédikus swedana során gyógynövények gőzét is használják. Alulról melegítik az ágyat gőzzel, ami áthatol egy gyógynövény rétegen, majd így melegíti át az ágy tetején fekvő testét. Nagyon kellemes érzés.

Nagyon fontos kiemelni, hogy az ilyen izzasztó eljárás mindig nyugalmi állapotban történik, hogy ne legyen megterhelő a szív számára. Az ilyen erőteljes terápiáknál az Ayurvéda mindig a nyugalmat javasolja. Ha úgy tetszik ez egyfajta pratyahara, vagyis befele fordulás, amikor minden érzékszervünkkel csak a belső folyamatokat figyeljük. Az Ayurvéda szerint így tudunk kapcsolatba kerülni a lelkünkkel, ami a legfőbb gyógyító. Az izzasztás során ezt a nyugalmat úgy éri el a terapeuta, hogy gyakorlatilag mozgásképtelen állapotba hozza a pácienst. Ebben a helyzetben természetesen nem is tudunk mást csinálni mint magunkra figyelni.

De hogy jelenik meg a hőtermelés a jógában, a jógagyakorlásban? A jóga ászanák végzése ayurvédikus szempontból az egészségmegőrzésről és az energia megfelelő áramlásának biztosításáról szól. Láttuk, hogy az izzasztás már inkább terápia. Az egyik tehát aktív megelőzés, a másik passzív gyógymód. A jógában is természetesen fontos tél és tavasz találkozásánál a Vata és a Kapha közös minőségének a hidegnek az ellensúlyozása, ezt azonban természetes módszerekkel tegyük.

Milyen legyen a Vata-Kapha kiegyenlítő gyakorlás: dinamikus, termeljünk belső hőt vele, alkalmazzunk ehhez mély ujjayi légzést, legyen benne több melegítő hatású ászana, mint pl. Virabhadrasanák, utkatasana, lefele néző helyzetek (fejenállás, adho mukha svanasana, uttanasana), hátrahajlások a mellkas megnyitásához és a végén intenzív melegítő pranayama a Vata lecsillapítására és a Kapha elengedésére.

A hot yoga manapság nagyon népszerű, ellenben a természetességtől igencsak távol áll. Hatalmas nagy hőmérsékleti különbséget hoz létre a külvilág és a belső világ között, ami nagyon megterhelő tud lenni a szívnek. Túlmelegíti a fejet és inkább csak a nyújtásra fókuszál. A melegben egy kicsit valóban kilazul az ember, de ez csak illúzió és sajnos nem egyszer hallom, hogy makacs húzódásokhoz vezet. A fej túlmelegítése miatt a koncentráció sem olyan könnyű, pedig a gyakorlatsorok több haladó egyensúlyozó pózt is tartalmaznak. Egyszóval ayurvédikus szempontból egyáltalán nem ajánlottak, persze döntse el ki-ki saját tapasztalata szerint, hogy neki mi a jó.

A jóga igazi kritériuma a Patanjali féle “Yoga chitta vritti nirodha”, vagyis ha a gyakorlás a tudatfolyamatok uralásához vezet és az elme hullámainak lecsillapodásához. 

Jó gyakorlást!