Guru or not guru?

If you want to study something seriously, you know how important it is to have a good teacher, a great master. When we were at school we used to complain endlessly about bad teachers, unconsciously suggesting that by ourselves we would have been able to achieve much more, e.g. obtaining a perfect understanding of maths. Yes, mathematics, I think one of the best examples to demonstrate bad teachers, although this is supposed to be such a logical subject, yet often so badly explained.

Nowadays spirituals seekers and masters galore, there are thousands of directions in yoga too. It is excellent, when in the yoga world too, the ego comes forth and various swamijis and gurujis are preaching you the exclusive truth. Uncountable ashrams are scraping the ancient sky of India and at these places the cult of personality might get stomach-turning. Of course, not all of them are of this kind, but I think it always gets dangerous when spirituality becomes in any way institutionalized; once the human factor steps in. It is hard to distinguish the Right ones from the false prophets. But the same is true for the shelves of European bookshops. You might actually get a headache by going through the esoteric section ranging from Angels and Wiccas to the moneymaking masters. In my country previously everyone was an “expert” in football and politics, but today it seems, that all became an adept of spirituality. I know I am highly critical and that is not too positive, but sorry, I had to let this out here and now.

It is a general principle that the spiritual seeker needs the support of a Guru. Guru, the word means the “dispeller of darkness”. And they usually add that once the aspirant is ready, the master will appear. You can find a wonderful example to this in the biography of Paramhansa Jogananda (Autobiography of a Yogi, Chapter 10) where he describes the moment of his wonderfully accidental meeting with his guru, Sri Yukteswar. Check it out, I was moved to tears while reading it. I wish we could all find the guru who is so perfect for us, who loves us so infinitely and who knows better than us what methods will promote best our learning.

Unfortunately, I don’t have such a guru, I wish I had one, but maybe I am not yet ready for him to enter my life. Anyways, “in the meantime” I follow the idea of Osho which says that either you decide to follow a master without resistance, or you become your own master. It might be easier to follow a charismatic leader, but I feel unable to do so and accept things “just because”. Thus, I remain my own master and I learn from myself about myself. At the end, this is also svadhyaya, one of the niyamas, part of self-study.

Everyone who comes your way is a potential guru. But why? Because they place a mirror in front of you. They all give you the chance to see yourself through your reactions. It is usually quite tough. Especially if you don’t understand why did life burden you with certain things in a certain time? Sometimes it is impossible to understand, and maybe you don’t need to, but the point is not to miss even one single opportunity to learn. Everyone crosses your path to teach you something. And the more annoying or irritating they are, the better chance you have for personal development.

Observe your human relationships which are disturbing. Gaze into the mirror they offer you and do not look at the figure holding it, only focus on the soul you are seeing. Focus on self-study, and forget human games. Do not fight back, there is no need to, that figure is unimportant. For you, you are the most important. So watch yourself only and learn. True self-study is best achieved through meditation, but who decides what counts for a correct meditation? There is no such objective measurement. And many are those who are visioning many colorful things in the name of meditation, yet they are so far from knowing what meditation really is. I don’t know it either, I am just trying to get to that level, but I see how easy it is to mislead yourself in your „deep introspection”.

With all this, I don’t want to encourage you to quit meditation, I just wanted to suggest to remember that every time you have a clash with another person in everyday life, everything is for real. Nothing is an accident. The law of attraction works always and ever. So what your mind wants, even unconsciously, you will attract it. And the people will arrive to your life to hurt and upset you. But you just learn and see why you received them? Which inner fear, stress, imperfection are they the outer reflections of? What do they tell you? Not with their words or with their person, but by the mere fact that they came right this moment into your life.  

Be your own guru, and dispel the inner darknesses of your soul. 

Guru vagy nem guru?

Aki komolyan szeretne valamit megtanulni, elsajátítani,  az tudja milyen fontos, hogy az embernek jó tanára, jó mestere legyen. Az iskolában is mennyit panaszkodtunk anno a rossz tanárokra, kimondatlanul is azt sugallva, hogy bennünk igenis megvolt a képesség például a matematika tökéletes megértésére. Igen a Matek, szerintem az egyik legjobb példa a rossz tanárokra, pedig olyan logikus tárgyról van szó, de mégis annyira rosszul lehet magyarázni.

Manapság rengeteg a spirituális kereső és rengeteg a mester, ezerfélék az irányzatok a jógán belül is. Szép az, amikor a jógában is előtör az ego és különféle swamijik, meg gurujik osztják kizárólagos jelleggel az észt. Asramok ezrei magasodnak Indiában, ahol a személyi kultusz gyomorforgató méreteket ölthet. Persze nem mind ilyen, csak nagyon veszélyes szerintem minden, ami már valamennyire is intézményesedik. Ahol belép az emberi faktor. Elég nehéz kiszűrni, hogy ki is az Igazi és kik a hamis próféták. De ez igaz az európai könyvesboltok polcaira is. Kész fejfájás néha végignézni az ezoterikus részleget az angyaloktól a boszorkányokon át az önjelelölt mesterekig. Nálunk itt régen mindenki értett a focihoz meg a politikához, de lassan úgy tűnik, mindenki ért már a spiritualitáshoz is. Tudom, kritikus vagyok és ez nem pozitív, de bocs, ezt most itt ki kellett engednem magamból.

Általános tétel pedig, hogy Guru kell a kereső mellé. A guru szó maga annyit tesz,  hogy a sötétség eloszlatója. És ehhez még hozzá szokás tenni, hogy amikor a tanítvány kész, akkor megjelenik a mester. Csodálatos példája ennek, ahogy Paramhansa Jogananda leírja önéletrajzában (Egy jógi önéletrajza, 10. fejezet) azt a pillanatot, ahogy egészen csodás „véletlenszerűséggel” egyszercsak megismerkedett Sri Yukteswarral. Olvassátok el, én egyszerűen a könnyekig meghatódtam rajta.  Bárcsak mind megtalálhatnánk azt a gurut, aki ilyen tökéletes a számunkra, aki ennyire nagy szeretettel van irántunk és aki pontosan tudja, hogy milyen módszerekkel lesz tökéletes a tanulásunk.

Nekem sincs ilyen gurum és persze vágyom rá, de talán még nem is vagyok kész arra, hogy belépjen az életembe. Ki tudja. Mindenestre addig is követem azt az Osho féle gondolatot, hogy vagy válassz magadnak egy mestert és kövesd őt zokszó nélkül, vagy légy a magad mestere.  Könnyebb másokat követni talán, de én nem tudok „azért mert csak” elfogadni bizonyos dolgokat. Így egyelőre maradok a magam mestere és tanulok magamtól magamról. Végülis ez is a svadhyaya, vagyis az egyik niyama, az öntanulmányozás része.

Mindenki aki szembejön potenciális guru. Miért is? Mert tükröt tartanak eléd. Mind megadják neked a lehetőséget arra, hogy önmagadat meglásd a reakcióidon keresztül. Ez gyakran igen nehéz. Pláne, ha az ember nem érti, hogy most bizonyos dolgokat miért is kapott meg az élettől. Nem mindig tudjuk megérteni, hogy mi miért történik és talán nem is szükséges, az viszont fontos, hogy ne mulassz el egyetlen lehetőséget sem a tanulásra. Mindenki azért jön veled szembe, hogy valamire felhívja a figyelmedet. És minél jobban felbosszantanak vagy irritálnak annál jobban ott van a lehetősége a tanulásnak.

Figyelj azokra az emberi kapcsolataidra, amelyek idegesítenek. Nézz bele a tükörbe, amit eléd tartanak és ne a figurára koncentrálj aki azt tartja, hanem a lélekre, akit benne meglátsz.  Öntanulmányozás, nem pedig játszma. Ne vedd fel a kesztyűt a figurával, ne kezdj vele harcolni, nem kell az emberi játszma, ő nem érdekes.  Önmagad számára Te vagy a legérdekesebb. Nézd csak magadat és tanulj. Az igazi öntanulmányozás meditációval a legtökéletesebb, de hát ki ítéli meg hogy helyesen meditálunk e? Nincs objektív mérce. Rengetegen vannak akik mindenfélét összevízionálnak meditálás címén, de valóban nem tudják mi az igazi meditálás. Én sem tudom, csak próbálkozok vele, de látom, hogy mennyire könnyen félrevezetheti magát az ember nagy belső elvonulásában.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy hagyd a meditálást, csak azt, hogy figyelj arra is, hogy ha a hétköznapokban emberekkel ütközöl ott minden élesben megy. És semmi sem véletlen. Mindig és mindenkor működik a vonzás törvénye. Amit magának megkíván az elméd, akár tudat alatt, azt fogja bevonzani.  És megjelennek azok az emberek akik bántanak, kellemetlenkednek. De Te csak tanulj, lásd meg, hogy vajon most miért kaptad őket. Milyen belső félelmed, szorongásod, tökéletlenséged külső megjelenései ők? Mit tanítanak neked? Nem azzal amit mondanak, és nem személyükben, hanem pusztán azon tény által, hogy most megjelentek az életedben.

Légy a saját gurud és oszlasd el a lelked belső sötétségeit.

Asana focus No. 3: Vrksasana

At first sight, the name of this asana sounds like a tongue twister, but once we translate it from Sanskrit it becomes one of the simplest asana names: tree pose.

It’s nice and easy, and as the Latin said, “Nomen est omen”, the name is a sign. The asana itself is a simple posture, although it serves as a powerful preparation for more complicated balancing poses. It also improves your concentration skills. But let us see the photographic demonstration and then many things will become clear.

You can do it with hands in Namaste in front of the chest, or above the head with palms pressing. The previous version works more your pectoral muscles (pectoralis major), and version two exercises, likewise parvatasana, the muscles of the shoulder, the scapular muscles. So again, you decide which version you need more in your current physical condition.

By looking at the picture, you might have already noticed the areas of focus of Vrksasana: the legs, the opening of the hip, work on the arms and the back, although the main point is on the balancing and concentration. When I teach, I tell my students to focus on the three lines of force. The first one is connecting the soles and the top of the head, the second lies between the uplifted knee and the opposite side of the ribcage and the third is coming out from the eye representing your will power.

But how shall we get into this pose?

First, take your weight on the left leg and slowly start lifting the right. Place your right heel into the left groin or if that is too hard, you can also place it above or under the knee, just avoid putting pressure on the extended knee. Concentrate on an unmoving target and find your balance in this position. It helps, if you gently push your hip to the front and pull the knees to the back. But to achieve this movement focus on the opening of the hip and do not force anything. Focus on the opening, as if you gave place to something new to come in. Then slowly lift up the arms by the side as you exhale and bring them into Namaste at the chest, or together above the head. Hold it for a while and when finished, to avoid knee injuries, come out from the pose with control by grabbing the ankle with the hand.

It is important that you constantly pour your attention to your focal point and avoid blinking. The longer you can resist the distracting urge to blink, the more powerful this exercise will become. This heightened concentration naturally occurs when you are extremely attentive. This is exactly the mechanism that this asana uses, by artificially creating a situation of intensive focusing. In the end, this is how it trains your concentration skills. It is amazing to see in this pose the direct interaction between physical body and the mind. Watch that if your mind is wandering too much you will be almost incapable of performing the tree pose.

It will also be difficult for you, especially while being a beginner, to practice in a packed yoga class with many others wobbling in front of you. Just note, that you also need to get used to this, since trees are also social creatures, they live in a forest, but obviously to see others shaking in the “wind” is very distracting. Not to mention that you have to control your own quaking. The name of the asana is superb, tree pose. Be like a wise tree: flexible in stability. Rigid trees are torn out by the storm, and those without a firm root system will also fail to stand firm.

Acro Yoga video

If you want to see a short clip on the Acro yoga general immersion that I wrote about this summer, check out the following video. Let's see who will recognize me on the film:) Open your eyes:)
http://www.youtube.com/watch?v=uTHilwO2_Ms

Ászana fókusz no. 3: Vrksasana

Ennek az ászanának a neve elsőre talán nyelvtörőnek tűnhet, ellenben ha már lefordítjuk szanszkritből, akkor ez az egyik legegyszerűbb ászana elnevezés: fa póz.

Egyszerű és nagyszerű név, és ahogy a latin mondja nomen est omen. Maga az ászana is egy egyszerűbben kivitelezhető póz, amely azonban nagyon hatékony előkészítése a további, nehezebb egyensúlyozó gyakorlatoknak.  Közben meg fejleszti a koncentrációs képességedet. De jöjjön máris a képi demonstráció, és így mindjárt érthető lesz sok minden:

Végezhető ez a póz a mellkas előtt összezárt kezekkel, vagy a fej felett összezárt tenyerekkel. Az előbbi inkább hat a mellizmokra, az utóbbi pedig inkább a parvatasanához hasonlatosan jobban megdolgoztatja a vállakat és a hátat. Tehát megint próbáld ki, hogy neked éppen melyik verzióra van szükséged.  

Talán a képről is látszódik, hogy mik az ászana fő hatóterületei: a láb, a csípő nyitása, de még a hát és a karok is dolgoznak, mégis a hangsúly az egyensúlyozáson és a koncentráción van. 

Én úgy szoktam ezt megfogalmazni a tanítványaimnak, hogy érezzék meg a három erővonalat. Az egyik a talp és a fejtető között, a második az oldalt lévő térd és az ellentétes bordakosár között húzódik, a harmadik erővonal pedig magából a szemből indul és az akaraterőt testesíti meg. 

De hogyan is vegyük fel a pózt?

Először vidd a bal lábadra a testsúlyodat, és lassan kezd el felemelni a jobb lábadat. Helyezd a jobb sarkadat a bal combtőhöz, vagy ha ez túl nehéz akkor a térd fölé vagy alá. Egy dolgot mindenképpen kerülj, ne helyezz nyomást a térdedre. Koncentrálj magad előtt egy mozdulatlan pontra. Lassan ebben a helyzetben keresd meg az egyensúlyodat. Segít, hogyha a medencédet előre tolod finoman, a térdedet pedig hátrafelé húzod. Ez a mozdulat mindenképpen a csípő nyitásával történjen meg, nem erőltetve. Koncentrálj a nyitásra, mintha magad előtt teret engednél valaminek. Utána lassan oldalon át kilégzéssel kezd el felemelni a karokat vagy a fej fölé, vagy emeld őket namaste kéztartásban a mellkas elé. A végén kontrolláltan, vagyis a bokádat megfogva engedd vissza a lábadat a talajra, nehogy lerúgd a térdedet.

Az ászana kivitelezése során lényeges, hogy folyamatosan folyasd a figyelmedet a fókuszpontra és kerüld a pislogást. Minél hosszabban tudod „bűvölni” a fókuszpontot, és minél inkább kizárod a figyelmedet megtörő pislogást, annál nagyobb erőt fogsz érezni a gyakorlatban. Ez a kihegyezett koncentrálás tulajdonképpen természetesen megvalósul akkor is, ha valamire nagyon figyelsz. Éppen ezt használja ki ez az ászana is azzal, hogy mesterségesen egy ilyen összpontosított helyzetet hoz létre. És végső soron ezzel edzi meg a figyelmedet. Bámulatos, hogy ebben a pózban a  fizikai testhelyzettel mennyire közvetlenül hatunk az elmére és fordítva. Figyeld meg, ha túlságosan kalandozik az elméd, akkor szinte képtelen leszel kivitelezni ezt a gyakorlatot.

Akkor is nehéz lesz, főleg az elején, ha egy tömött jógateremben sokan állnak előtted és billegnek jobbra meg balra. Pedig ezt is gyakorolni kell, hiszen a fa is „társas lény”, erdőben él, de másokat látni jobbra-balra hajolni a „szélben” elég kizökkentő. Arról nem is beszélve, hogy magadnak is meg kell küzdened az imbolygással. De hát zseniális az ászana neve. Fa póz. Légy Te is olyan mint egy bölcs fa: Rugalmasan stabil. A merev fákat a szél kitöri, de azok sem bírják a viharokat, akiknek nincs mélyen a gyökere. 

Ayurveda the Art of Being

I spent two weeks in Sarospatak, Hungary. It is a lovely little town with a medieval castle close to the River Bodrog.  I came here to learn and study the ancient art of ayurvedic massage. I spent two weeks with a Kerala master practicing here in this little paradise called the Biohaz (bio house).

The house and the place has a very nice vibration to it, it is calm, sincere and really pure. The closeness of the river and nature is just idyllic. Every day I started with yoga under the wonderful roof of the house. One morning I noticed that as I walked to the house, the Sun was on my right and the Moon on the left. Ha Tha, Sun and Moon together, the Union of the two energies, male and female, and I walk up the steps to start my daily practice.

From the Ayurveda course with David Frawley that I am currently attending, I learned that we should notice the Purusha, the consciousness and the Prakriti, the Nature in all, even in little things surrounding us in everyday life. I could not have imagined a better place to put this knowledge into practice than this environment. The presence of the five elements was very apparent. The water was in the back of the land, manifesting in the calm and clean Bodrog. Every morning I could smell the earth and feel the wind. The colorful leaves of Autumn were falling from the trees, but some days Winter left his fingerprint on the grass in the form of morning frost. The interplay of the seasons was amazing and if you were attentive, you could feel the daily changes in your body and mood.

Ayurveda helps you to understand the changes in the body which often are a clear reflection of the conditions of the weather and the season. It is a wonderful tool if you learn how they might effect your special ayurvedic constitution and how you should prepare yourself for those influences. This is not only a great way to prevent illnesses and imbalances in the body, but it also helps you to understand your mood changes and how to deal with your mental/psychological troubles. To recognize the work of the elements in your body and see how connected you are to nature is a way to bring you into harmony with yourself, others and the Earth. Everyone complains that we are alienated from Nature, but with the help of ayurvedic knowledge you can connect with nature even if you live in a city environment.

In ayurvedic massage you also apply the principles of the five elements. You need a little different speed, pressure, ambience for a Vata, Pitta or a Kapha person. The choice of oil is also an important factor in the treatment, because the different oils represent different qualities. All the three different ayurvedic constitutions need their special oil.

As I was talking to Eniko, the director of this little center, she told me many stories on how people with serious psoriasis, multiple sclerosis, arthritis, and even with mental problems were healed here at the Ayurpatak center after a series of massage treatment.

Yes, because ayurvedic massage is not only refreshment, it is part of a healing process. Normally it is applied before the purifying techniques of Panchakarma, which include five quite aggressive actions on the body (e.g. vomiting, purgation, enema, nasal administration and blood letting) to clean it from the toxins, the malas. Here at Ayurpatak they don’t do such therapies, but it was already interesting to hear how much massage in itself can do.

Although, I had to learn something very important. Massage gives the technique but this is not all. For healing to happen you need a Soul. If you want to practice ayurvedic massage, first you have to become the person who opens up to the forces of the Purusha and the Prakriti. This is why my master, Suddha, started every massage with a little prayer and a chant. You need to become that channel through which consciousness can flow and work. To achieve that special touch that a client will truly feel , you need to start with yourself. You need to focus, meditate and Be. Ayurveda is first and foremost the art of being.

To get a wonderful massage unique in Hungary, and even in the region please visit www.ayurpatak.com, the Hungarian branch of the Kerala Ayurvedic Healthcare www.keralaayurvedichealthcare.com.

Elakizhi treatment with Suddha and me

Ayurvéda, a létezés művészete

Két hetet töltöttem Sárospatakon. Csodálatos ez a kis város középkori kastélyával a Bodrog partján. Azért jöttem ide, hogy megtanuljam és elsajátítsam az ayurvédikus masszázs ősi tudományát. Két hetet töltöttem itt egy keralai mesterrel, aki itt működik ebben a Bioháznak nevezett kis paradicsomban.

A háznak és az egész helynek nagyon kellemes a kisugárzása, nyugodt, őszinte és igazán tiszta. A folyó és a természet közelsége pedig egyszerűen idilli. Minden nap jógával indítottam a ház lenyűgöző tetőszerkezete alatt. Egy reggel arra figyeltem fel, hogy ahogy a ház felé közeledtem jobbomon a Nap fénylett, balomon pedig még a Hold sápadozott. Ha és Tha, Nap és Hold együtt, a két energia a női és a férfi egyesülése, én meg felmegyek a lépcsőn, hogy elvégezzem a reggeli gyakorlásomat.

A David Frawley-s ayurvéda kurzusból már megtanultam, hogy mindenben észre kell vennünk a Purushát, a tudatosságot és a Prakritit, a természetet, még a legkisebb mindennapi dolgokban is, amelyek a hétköznapokban körbe vesznek bennünket. Nem is tudtam volna ennél remekebb helyet elképzelni ennek az elméletnek a gyakorlatba való átültetésére, hiszen az öt elem jelenléte annyira nyilvánvaló volt. A víz ott csordogált a telek végében a békés és tiszta Bodrog képében. Minden reggel a föld szagával keltem és érezhettem a szelet. Ősz által megfestett levelek hullottak a fákról, de közben néhány reggelen már a tél is otthagyta ujjlenyomatát a füvön hajnali dér formájában. Az évszakok játszadozása elképesztő volt és ha kellőképpen figyelmes volt az ember, akkor megérezhette a napi változásokat a testében és a hangulatában is.

Az Ayurvéda segít megérteni ezeket a testi változásokat, amelyek nagyon gyakran az időjárás és az évszakok állapotának kézzelfogható leképeződései.

Csodálatos eszközt kapsz a kezedbe, ha megtanulod, hogy mindezek miként is befolyásolhatják az egyedi ayurvédikus konstitúciódat, és hogy miként kellene magadat előkészíteni ezekre a behatásokra. Mindez nemcsak egy jó módszer arra, hogy hogyan őrizzük meg az egészségünket és védjük ki a test egyensúlyának felborulását, hanem egyúttal  segít megérteni hangulatváltozásaink okait is és azt, hogy hogyan kezelhetjük a mentális/pszichológiai  problémáinkat. Ha megtanulod felismerni az elemek munkáját a testedben és meglátod, hogy mennyire össze vagy kapcsolva a természettel,  akkor ez egy remek módszer arra, hogy harmóniába kerülj önmagaddal, másokkal és a Földdel. Mindenki panaszkodik, hogy mennyire eltávolodtunk a természettől, ellenben ez az ayurvédikus tudás segít neked abban, hogy megint kapcsolatba kerülj a természet erejével még akkor is, ha éppen városi környezetben élsz.

Az Ayurvédikus masszázs is az öt elem elvére épül. Kicsit más sebességgel, nyomással kell megmasszírozni, illetve egyáltalán más hangulatot kell teremteni egy Vata, Pitta, vagy Kapha ember számára. Az olajválasztásnak is nagy szerepe van a kezelésben, hiszen a különféle olajok különböző minőségeket hordoznak magukban. Éppen ezért mindhárom ayurvédikus alkatnak speciális, és hozzájuk illeszkedő olajra van szüksége.

Amint beszélgettem Enikővel, ennek a kis központnak az igazgatójával, elmondta, hogy mennyi ember, akik súlyos psoriasisszal, multiplex sclerosissal, arthritisszel vagy még akár mentális problémákkal is keresték fel őket, milyen csodás gyógyuláson mentek keresztül egy kiadós masszázsterápia sorozat után az Ayurpatak központban.

Igen, mert az ayurvédikus masszázs nem pusztán egy frissítő masszázs, hanem része egy gyógyító folyamatnak. Tipikusan a Panchakarma terápia előtt szokták alkalmazni, amely öt, a testre elég agresszív tisztító eljárást foglal magában (például hánytatás, hashajtás, beöntés, orrbacseppentés és vércsapolás) annak érdekében, hogy a testet megtisztítsa a méreganyagoktól (mala). Itt az Ayurpataknál nem folytatnak ilyen eljárásokat, viszont már azt is érdekes volt hallgatni, hogy mi mindenre képes már a masszázs is csak önmagában.  

Habár meg kellett tanuljak egy nagyon fontos dolgot. A masszázs megadja a technikát, de ez még nem minden. Ahhoz, hogy az igazi gyógyulás bekövetkezhessen Lélekre van szükség. Ha ayurvédikus masszázzsal szeretnél foglalkozni, akkor először azzá a személlyé kell válnod, aki megnyílik a Purusha és a Prakriti erői számára. Ezért volt az, hogy a mesterem, Suddha is minden masszázst egy kis imával és kántálással kezdett. 

Azzá a csatornává kell ugyanis válnod, akin keresztül a tudatosság áramolhat és működhet. Annak érdekében, hogy elérd azt a különös érintést, amit a vendég is igazán meg fog érezni, először magaddal kell kezdened.  Koncetrálj, meditálj és Légy. Az ayurvéda először és elsősorban a létezés, a lét művészete.

Mindenkinek, aki egy csodálatos masszázsra vágyik, amely egyedülálló Magyarországon, de még a régióban is, ajánlom, hogy keresse fel a www.ayurpatak.com oldalt, az Ayurpatak központot, amely a Kerala Ayurvedic Healthcare magyar intézete www.keralaayurvedichealthcare.com.

 

Elakizhi kezelés - Suddha és én