Már nagyon közeledik a Tavasz, de
azért még mindig csak Februárt írunk. Tekintve a mostani
időjárásunkat, tegnap éppen 10 fok volt!, de holnapután már
megint csak 1-2 fok lesz, elkezdődött az évszakváltás a tél és
a tavasz között, vagyis ayurvédikus szóhasználattal megyünk át
a Vata dominanciájú időszakból a Kapha időszakba.
Ebben az időszakban Vata-Kapha
kiegyensúlyozó étrendre, gyakorlásra és jógára van szüksége
a szervezetünknek. A Vata és a Kapha dosha közös vonása a
hidegség, bár a Vata száraz hideg (szél), a Kapha viszont nedves
hideg (víz, vagy most éppen latyak) minőség. A hidegségre a téli
rutucharya, vagyis szezonális rutin melegítő eljárásokat
javasol: meleg, főtt és fűszeresebb ételeket, melegítő
masszázst (ayurvédikus, olajos masszázs) és egyéb melegítő
terápiákat, úgy mint swedana, vagyis izzasztás.
Az Ayurvéda jellegzetessége, hogy
mindig a természetes megoldásokat javasolja. A külső izzasztás
már eleve egy extrém eljárásnak számít, része lehet a
panchakarmának, ami egy nagyon intenzív tisztitó kúra, illetve az
azt előkészítő ayurvédikus masszázsterápiának is. Viszont
minden esetben csak a testet melegítik és a fejet sosem. Egy
tipikus izzasztó ágy úgy néz ki, hogy ki van belőle az ember
feje. A fej túlmelegítése ugyanis nem egészséges, elég, ha csak
azokra a szófordulatokra gondolunk, hogy “begőzöl a feje”,
vagy “felforrt az agyvize” és máris nem kell kifejtenünk, hogy
miért. Az Ayurvéda éppen ezért óvatosságra int a szaunázással
kapcsolatban is, vagy legalábbis mindenkinek a lelkére köti, hogy
tegyen valami vizes törülközőt a fejére.
Az izzasztás remekül méregtelenít,
megnyitja a pórusokat, és az egész test fellélegzik. Pláne
akkor, amikor az Ayurvédikus swedana során gyógynövények gőzét
is használják. Alulról melegítik az ágyat gőzzel, ami áthatol
egy gyógynövény rétegen, majd így melegíti át az ágy tetején
fekvő testét. Nagyon kellemes érzés.
Nagyon fontos kiemelni, hogy az ilyen
izzasztó eljárás mindig nyugalmi állapotban történik, hogy ne
legyen megterhelő a szív számára. Az ilyen erőteljes terápiáknál
az Ayurvéda mindig a nyugalmat javasolja. Ha úgy tetszik ez
egyfajta pratyahara, vagyis befele fordulás, amikor minden
érzékszervünkkel csak a belső folyamatokat figyeljük. Az
Ayurvéda szerint így tudunk kapcsolatba kerülni a lelkünkkel, ami
a legfőbb gyógyító. Az izzasztás során ezt a nyugalmat úgy éri
el a terapeuta, hogy gyakorlatilag mozgásképtelen állapotba hozza
a pácienst. Ebben a helyzetben természetesen nem is tudunk mást
csinálni mint magunkra figyelni.
De hogy jelenik meg a hőtermelés a
jógában, a jógagyakorlásban? A jóga ászanák végzése
ayurvédikus szempontból az egészségmegőrzésről és az
energia megfelelő áramlásának biztosításáról szól.
Láttuk, hogy az izzasztás már inkább terápia. Az egyik tehát
aktív megelőzés, a másik passzív gyógymód. A jógában is
természetesen fontos tél és tavasz találkozásánál a Vata és a
Kapha közös minőségének a hidegnek az ellensúlyozása, ezt
azonban természetes módszerekkel tegyük.
Milyen legyen a Vata-Kapha kiegyenlítő
gyakorlás: dinamikus, termeljünk belső hőt vele, alkalmazzunk
ehhez mély ujjayi légzést, legyen benne több melegítő hatású
ászana, mint pl. Virabhadrasanák, utkatasana, lefele néző
helyzetek (fejenállás, adho mukha svanasana, uttanasana),
hátrahajlások a mellkas megnyitásához és a végén intenzív
melegítő pranayama a Vata lecsillapítására és a Kapha
elengedésére.
A hot yoga manapság nagyon népszerű,
ellenben a természetességtől igencsak távol áll. Hatalmas nagy
hőmérsékleti különbséget hoz létre a külvilág és a belső
világ között, ami nagyon megterhelő tud lenni a szívnek.
Túlmelegíti a fejet és inkább csak a nyújtásra fókuszál. A
melegben egy kicsit valóban kilazul az ember, de ez csak illúzió
és sajnos nem egyszer hallom, hogy makacs húzódásokhoz vezet. A
fej túlmelegítése miatt a koncentráció sem olyan könnyű, pedig
a gyakorlatsorok több haladó egyensúlyozó pózt is tartalmaznak.
Egyszóval ayurvédikus szempontból egyáltalán nem ajánlottak,
persze döntse el ki-ki saját tapasztalata szerint, hogy neki mi a
jó.
A jóga igazi kritériuma a Patanjali
féle “Yoga chitta vritti nirodha”, vagyis ha a gyakorlás a
tudatfolyamatok uralásához vezet és az elme hullámainak
lecsillapodásához.
Jó gyakorlást!
